A tét a görög adósság sorsa: miután Athén csütörtökön hivatalosan kérelmezte az eurócsoportnál, hogy hat hónappal hosszabbítsák meg az euróövezettel kötött keretmegállapodását, a közös fizetőeszközt használó országok pénzügyminisztereinek el kell dönteniük, hogy eleget tesznek-e a kérésnek. Előzőleg, hétfőn még eredménytelen volt az eurócsoport brüsszeli vitája.
A pénteki megbeszélés kezdetét az eredetileg kitűzött délután három óráról időközben áttették fél ötre.
Garanciákat akarnak a hitelezők
Az unió székhelyén megrendezett, felettébb rendhagyó „görög dráma hetének” alapvető kérdése az, hogy a görögök csak a hitel folyósítására nyitva álló időintervallumot akarják-e meghosszabbítani, vagy pedig a hitel fejében elvárt feltételeket is készek teljesíteni. A radikális baloldali Sziriza párt ugyanis azzal az ígérettel nyerte meg a januári görögországi parlamenti választásokat, hogy lerázza a görög népre ráerőltetett megszorító, megnyomorító intézkedéseket és előírásokat.
A cél az, hogy a hitelezők megnyugtató garanciákat kapjanak az adóstól a kötelezettségek lehető legteljesebb mértékű teljesítésére, és eközben az adós is elmondhassa, hogy megóvta a görögöket a teljes pénzügyi ellehetetlenüléstől.
Másoknak is lennének hasonló igényeik
A nagyságrendek szédítőek: 240 milliárd euró, aminek a törlesztését a 2020-as években kell megkezdeni, és a törlesztés a 2050-es évek derekáig tartana. Az euróövezet tehetősebb országai – így a németek -, amelyek most az általuk hitelként nyújtott pénzük után futnak, arra is kénytelenek gondolni, hogy még ha el is engednék a görögök tartozásának egy részét, ezzel nem csillapítanák le az euróövezetet tépázó viharokat, hiszen akkor jóval nagyobb, és szintén nyakig eladósodott országok – így a spanyolok – léphetnének fel hasonló teherenyhítési igénnyel.
Marad vagy megy Görögország
Számos vélekedés szerint áthidaló megoldást jelenthetne, ha Görögország távozna az euróövezetből, hiszen egy újra bevezetendő, minden bizonnyal gyors értékcsökkenésnek induló drachmával valamelyest „elinflálhatnák” az adósság egy részét. Szakértők úgy vélik, hogy a görög kiválás ma már nem rántaná magával a mélybe az egész eurózónát, hiszen az elmúlt években kiépültek az ilyen problémák elszigetelésére alkalmas pénzügyi mechanizmusok. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke azonban a WirtschaftWoche című német gazdasági hetilapnak adott, pénteken megjelent nyilatkozatában kizárta ezt az eshetőséget, szerinte Görögország megmarad az euróövezetben.
