A Magyar Nemzet szerdai számában írt arról, hogy úgy értesült, a Kehi által „a Norvég Alap ellenőrzése során vizsgált egyik szervezet hat év alatt csaknem százmillió forint kölcsönt adott tizenhét civil egyesületnek, illetve alapítványnak úgy, hogy a gyanú szerint erre nem volt engedélye. Az ügyben büntetőfeljelentés született, és piacfelügyeleti eljárás indult”.
A Kehi megerősítette, hogy kedden jogosulatlan pénzügyi tevékenység bűncselekményének gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen feljelentést tett az országos rendőrfőkapitánynál. Azt azonban, hogy mely szervezetről van szó, nem kívánta közölni a Kehi „az eljárás jelenlegi szakaszában”. A hivatal július 17-én kezdeményezte az MNB-nél a piacfelügyeleti eljárást. A vizsgált szervezet több mint egy tucat egyesület, illetve alapítvány részére mintegy 5 éven keresztül nyújtott pénzkölcsönöket.
A jegybank nem mondott konkrétumokat
Az MNB-nek a konkrét bejelentésekkel kapcsolatban nem áll módjában információt kiadni. Binder István, az MNB felügyeleti szóvivője általánosságban elmondta: a jegybank a jogosulatlan pénzügyi tevékenység gyanúját a piacfelügyeleti eljárás szabályai szerint vizsgálja. Az eljárást mindig hivatalból – tehát nem közvetlenül bejelentésre – indítja meg, ha a hivatalból rendelkezésre álló és beszerezhető iratok a jogosulatlan tevékenység végzésének gyanúját támasztják alá.
A hitelintézeti törvény (Hpt.) pénzügyi szolgáltatásnak minősíti – egyebek mellett – a pénzkölcsön üzletszerű módon történő nyújtását (forintban, devizában vagy valutában). Ennek során a Hpt. szerint a kölcsönbe adó kölcsönszerződés alapján pénzösszeget ad az adósnak, amelyet ő a szerződés szerinti időpontban (kamattal vagy anélkül) köteles visszafizetni – tette hozzá.
Hangsúlyozta, hogy az üzletszerűen végzett pénzkölcsönnyújtás az MNB engedélyéhez kötött. Az engedéllyel bíró személyekről a jegybank nyilvántartást vezet (ez honlapján nyilvánosan is elérhető). A Hpt. üzletszerű tevékenységként az ellenérték fejében nyereség, vagyonszerzés céljából – előre egyedileg meg nem határozott ügyletek megkötésére irányuló – rendszeresen folytatott gazdasági tevékenységet nevesíti.
A jogosulatlan pénzkölcsönnyújtás akkor állapítható meg, ha a tevékenység kimeríti a Hpt.-ben az ekként meghatározott fogalom feltételeit, hiányzik a tevékenységi engedély és az üzletszerűség valamennyi tényállási eleme megvalósult. Ennek megítélésére az MNB-nek kiforrott joggyakorlata van, ami a honlapján szereplő határozatokból, állásfoglalásokból is látható – mondta a szóvivő.
Tart egy ideje a vizsgálódás
Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára az idén májusban jelentette be, hogy a Miniszterelnökség felkéri a Kehit a Norvég Alap felhasználásának teljes körű vizsgálatára. A bejelentéskor kifejtette: az átfogó vizsgálat célja az, hogy tisztázzák, megáll-e az a magyar kormányzati gyanú, miszerint a Norvég Alap hazai felhasználásakor áttételesen politikai szervezeteket, vagy hozzájuk szorosan kötődő civil szervezeteket támogattak.
