Nehéz pozitívnak maradni ilyen helyzetben, de megpróbálni mindig meg kell.

Több, mint 1 hete már annak, hogy kitört az orosz-ukrán háború. Bár számtalan figyelmeztetés elhangzott amerikai tisztségviselőktől, hogy ez fog történni, mégis a sokk a legjobb szó arra az érzelmi állapotra, amire a világ ébredt február 24-én. Ráadásul magyarként különösen aggasztónak hatott a hír, hiszen tőlünk csupán néhány száz kilométerre dúlnak a harcok.

Ehhez nem igazán szokott hozzá a ma élő generációk döntő többsége, még akkor sem, ha emlékezhetünk még a 2014-es orosz-ukrán konfliktusra. A konkrét háború mindig ijesztően hat, de különösön igaz ez akkor, ha egy szomszédos országban történik. Az időzítés azonban főképp rosszul hathat az emberi pszichére.

A vírus után túl gyorsan jött a háború (www.shutterstock.com)

Ugyanis majdnem pontosan 2 évvel ezelőtt kellett szembesülnünk a koronavírus járvánnyal, azaz akkor azzal, hogy a normális életre kicsit sem hasonlító módon kell éljünk egy jó darabig. A vírus okozta lezárásoknak és nehéz helyzeteknek még vége sem szakadt teljesen, amikor a szomszéd ország fővárosát már bombatámadások  érik. Akárhogy is, úgy néz ki, hogy nem alakul mindig tökéletesen minden a világban, még akkor sem, ha ehhez szokhattunk hozzá hosszú, hosszú éveken keresztül.

Persze ez nagyon szomorú hír, hiszen már tényleg nem érezhetjük úgy, hogy a happy end az életben is működik. Ugyanakkor lehetőség arra, hogy megpróbáljuk értékelni azt, amikor éppen minden rendben van a személyes életünkben, és akár a világ dolgai is jól állnak. Remélhetőleg hamarosan újra ilyesminek örülhetünk, addig is pedig érdemes megpróbálnunk némileg függetlenül létezni a negatív hírek sokaságától, az objektív értékelés még egy háború kapcsán is hasznosabb lehet, mint a folyamatos félelem.

Címlapkép forrása: Shutterstock