Kijev eddig csak nyugati rakétákat és cirkálórakéták indítotot az orosz határvidéken. Ez most megváltozhat.

Most vannak a legerőszakosabb támadások a háború kezdete óta. Kijev lakosai alig tudnak aludni jelenleg: Oroszország minden éjjel több mint 300 drónt és rakétát küld át Ukrajna határon. Az ukránok sokat el tudnak fogni közülük. Azok,amelyek átjutottak, eddig számos emberéletet követeltek, civileket és katonákat egyaránt megsebesítettek, és jelentős károkat okoztak a polgári és katonai infrastruktúrában.

Az ukránok azonban most majdnem ugyanolyan súlyossággal vágnak vissza, legalábbis a dróntámadások számát tekintve. Ami azonban eddig hiányzott, az a döntő hatás. Bár Kijev rendelkezik nyugati rakétákkal és cirkálórakétákkal, jelenleg csak Ukrajnában és Oroszország határvidékén engedélyezett azok bevetése.

Friedrich Merz a minap bejelentette, hogy ezeket a korlátozásokat feloldják. Ez német, francia, amerikai és brit fegyvereket érintene. A kancellár azonban később visszatáncolt. A nyilatkozat a tavaly már meghozott döntésekre vonatkozna. Az amerikaiak, franciák és britek már engedélyezték az ukránoknak, hogy fegyvereiket használják a határvidéki offenzívájukhoz – írja a német Spiegel politikai magazinban Oliviere

Ukrajna – Nagyobb hatótávolság

Azóta ismételten folytak megbeszélések arról, hogy az ukránoknak még nagyobb szabadságot kellene adni céljaik kiválasztásában. Az eddig leszállított nyugati cirkálórakéták hatótávolsága meghaladja az 500 kilométert, így elméletileg eltalálhatják Moszkvát.

A Nyugat azonban valószínűleg fenntartja a vétójogát egy esetleges érzékeny célpont szabadon kiválasztása esetén. Ezek közé tartoznak a nukleáris ernyő egyes részei vagy a politikai döntéshozó központok.

Az ukránok eddig brit-francia Storm Shadow/Scalp cirkálórakéták bevetésével némi kárt okoztak a Krímben. Maximális hatótávolságuk 560 kilométer. Az azonban nem biztos, hogy Kijevben csak a lényegesen rövidebb hatótávolságú exportváltozat lesz elérhető. Taurus cirkálórakéta?

A Biden-kormányzat 2023 közepén Atacs rövid hatótávolságú ballisztikus rakétákat is leszállított az egyik korábbi változatban. Ezek 160 kilométeres távolságon belüli célállomásokat érnek el. Főként orosz helikopterbázisokat és légvédelmi rendszereket támadtak.

Mindkét fegyver esetében nem világos, hogy az ukránoknak még mindig vannak-e belőlük készleteik, mivel magának a Nyugatnak sem voltak különösebben nagy készletei. Felmerül tehát a kérdés, hogy a Merz-kormány mostantól a bejelentetteknek megfelelően leszállítja-e a német Taurus cirkálórakétát.

Ez a rakéta hatékonysági profilját tekintve nagyon hasonlít a Storm Shadow-hoz, de tandem robbanófejének köszönhetően különösen alkalmas hidak megsemmisítésére. Az ukránok így átvághatnák a Kercsi hidat, amely összeköti a Krímet Oroszországgal. A nyugati tüzérség a jövőben is folytathatja Oroszország elleni tüzelést. Az amerikai Himars rendszerek hatótávolsága meghaladja a 70 kilométert.

Fegyverraktárak, fegyvergyárak ellen

Azonban még egy Taurus esetén is valószínűleg korlátozott lesz a katonai haszon. Oroszország hónapokkal ezelőtt felkészült erre, és stratégiailag fontos célpontokat, például vadászgépeket, az Atacm-ek hatótávolságán kívülre  helyezett. Washington további ballisztikus rakétái nélkül a döntés kevés jelentős előnnyel jár. Ezek egyébként ülönösen alkalmasak mozgó célpontok, például ellenséges légvédelem vagy repülőgépek elleni küzdelemre.

A cirkálórakéták ezzel szemben alkalmasabbak mozdulatlan, de jól páncélozott objektumok, például parancsnoki állások, fegyverraktárak vagy akár fegyvergyárak ellen. A két fegyver és a drónok kombinációja ezért különösen hatékony a légvédelem túlterhelésére, majd a stratégiailag fontos célpontok eltalálására. Ukrajnának van saját ballisztikus rakétája, a Grim-2, de csak kis számban.

A fegyverhasználat esetleges felszabadítása ezért kezdetben az orosz logisztikára gyakorolhatná a legnagyobb hatást, ahogy azt Douglas Barrie, a Nemzetközi Stratégiai Tanulmányok Intézetének rakétaszakértője kifejti: „Ha több erőforrást kell hatótávolságon kívülre vinnie Moszkvának, akkor tovább tart, mire azokat használatra felkészítik.”

Politikai következmények

Egy ilyen döntés a Nyugat részéről reakció lenne az Oroszországgal folytatott nehéz tárgyalásokra egy esetleges tűzszünetről. Még Trump amerikai elnök is kifejezte nemrégiben csalódottságát Moszkva kemény fellépése és folyamatos légicsapásai miatt. Azonban új problémák fenyegetik a NATO-tagállamokat is.

„Egy ilyen döntés horizontális eszkalációs dinamikát indíthat el, és új nukleáris fenyegetéseket is eredményezhet Oroszország részéről” – mondja Franz-Stefan Gady katonai szakértő. A horizontális eszkaláció itt azt jelenti, hogy a Kreml további technológiát szállíthat olyan szövetségeseknek, mint Észak-Korea vagy Irán. További szabotázsakciókat is lehetségesnek tartanak Nyugaton.

„Oroszország nem engedheti meg magának, hogy aláássa nukleáris elrettentésének hitelességét Németországgal szemben, így a döntés valószínűleg nem maradna válasz nélkül” – teszi hozzá Gady. „De feltételezem, hogy a nemet kormány gondosan mérlegeli a kockázatokat.”