Vlagyimir Putyin védelmét, s a belső körét is szoros megfigyelés alá vonta. Egy friss európai hírszerzési jelentés szerint az orosz elnök környezetében eluralkodott a paranoia.
Lehallgatókészülékek a lakásokban, internetmentes telefonok és egy lehetséges rivális felbukkanása festi le a moszkvai hatalmi dinamikát.
A CNN által idézett hírszerzési dokumentumok és a Financial Times beszámolói alapján a Kreml falai között jelenleg nem a külső ellenségtől, hanem egy belső államcsínytől tartanak a leginkább. A biztonsági intézkedések szigora immár a legközelebbi munkatársakat is elérte.
Megfigyelt munkatársak és „analóg” biztonság
A jelentés szerint a biztonsági szolgálatok már a Putyin közvetlen környezetében dolgozók magánéletébe is beférkőztek. A bizalmi körre vonatkozó új szabályok rendkívüliek:
- Házi megfigyelés: Megfigyelőrendszereket telepítettek a legmagasabb rangú tisztviselők és munkatársak otthonaiba.
- Közlekedési tilalom: A szakácsok, testőrök és fotósok számára megtiltották a tömegközlekedés használatát.
- Digitális detox: A legközelebbi stábtagok kizárólag olyan telefonokat használhatnak, amelyek nem rendelkeznek internet-hozzáféréssel.
- Zsilipelés: Az elnökhöz érkező látogatóknak két különálló biztonsági ellenőrzésen kell átesniük.
A „Bunker-elnök” és a virtuális jelenlét
Úgy tűnik, a korlátozások magát az elnököt is érintik. Putyin mozgástere jelentősen beszűkült: a hírszerzés szerint már nem tartózkodik a megszokott moszkvai rezidenciáin, és elkerüli a fényűző valdzsáji nyaralóját is.
A Financial Times forrásai szerint Putyin idejének több mint kétharmadát az ukrajnai háború részleteinek szenteli, miközben a polgári ügyek és az orosz gazdaság állapota egyre inkább háttérbe szorul. A nyilvános szereplések is átalakultak: az elnök idén feltűnően kerüli a katonai létesítmények látogatását. Ehelyett a Kreml gyakran előre rögzített felvételeket terjeszt, hogy fenntartsa a cselekvőképesség látszatát.
„Putyin egyre több időt tölt földalatti bunkerekben, miközben megszállottan, a legapróbb részletekig próbálja irányítani a háborút.” – olvasható a jelentésben.
Belső feszültségek: Sojgu mint potenciális veszélyforrás?
A jelentés egyik legmeglepőbb állítása, hogy a bizalmi körből nemrég kikerült, de továbbra is befolyásos Szergej Sojgut (egykori védelmi minisztert, jelenleg a Biztonsági Tanács titkárát) összefüggésbe hozzák a puccsfenyegetéssel.
Sojgu erős beágyazottsága a katonai vezetésbe aggodalmat kelt a Kremlben, amit jól mutat, hogy korábbi helyettesei – köztük a márciusban letartóztatott Ruslan Tsalikov – ellen sorra indulnak büntetőeljárások.
Tisztogatás és merényletek
A hatalmi apparátuson belül nemcsak a bizalmatlanság, hanem a joghatósági vita is nő. A katonai parancsnokság és a belső biztonsági szervek egymásra mutogatnak a magas rangú tisztek védelme kapcsán. Ez nem véletlen, hiszen az elmúlt hónapokban több támadás is történt:
- Tavaly decemberben Fanil Sarwarov altábornagy ellen követtek el merényletet.
- Idén februárban egy másik magas rangú tábornokot lőttek le.
A jelentés végkövetkeztetése szerint a drasztikus óvintézkedések mögött egy mélyen aggódó elnök áll, aki tart a politikai elit dróntámadásaitól és a belső árulástól, miközben az orosz vezetésen belül felbomlott az évtizedes „hallgatólagos védelmi megállapodás”.
