2025 május 06

Becsődölt a német kancellárjelölt – Friedrich Merz alulmaradt a megmérettetésen

Merznek 316 szavazatra lett volna szüksége, de csak 310-et kapott. Egyelőre nem lesz kancellár. A Bundestagnak újra kell szavaznia.

Friedrich Merz megbukott az első szavazási fordulóban. A titkos szavazáson mindössze 310 szavazatot kapott – hattal kevesebbet a szükségesnél. 307 képviselő szavazott Merz ellen, hárman tartózkodtak, egy szavazat pedig érvénytelen volt. Németország történetében ez az első alkalom, hogy egy kancellárjelölt megbukott az első fordulóban.

Választás -Ilyen esetekben dönt az Alaptörvény

Az Alaptörvény ezt az esetet is szabályozza. A kancellár megválasztásának szabályait tartalmazó 63. cikkely kimondja: „Ha a jelöltet nem választják meg, a Bundestag a szavazástól számított 14 napon belül, tagjainak több mint felével választhat szövetségi kancellárt.”- szögezi le a német Spiegel politikai magazin.

Amennyiben Merz úgy érzi, hogy egy második fordulóban sikeresebb lehet, mint az elsőben, bármikor újra indulhat. A kéthetes időszakon belül tetszőleges számú szavazólap lehet különböző jelöltekkel. De a megválasztásukhoz legalább 316 szavazat abszolút többségére is szükségük van. A CDU/CSU (208) és 
az SPD (120) együttesen 328 mandátummal rendelkezik, ami mindössze tizenkettővel több a feltétlenül szükségesnél.

Ha senki sem éri el az abszolút többséget, a következő lépésben csökkennek a követelmények. Most már az egyszerű többség is elég a választáshoz. Az Alaptörvény kimondja: „Ha ezen időszakon belül nem kerül sor választásra, haladéktalanul új szavazást kell tartani, amelyen a legtöbb szavazatot kapott személyt választják meg.”

Ha a megválasztott személy többséget kap a kancellári posztra, a szövetségi elnöknek a választástól számított hét napon belül ki kell neveznie. Ha a választást csak egyszerű többséggel tartják meg, a szövetségi elnök hét napon belül feloszlathatja a Bundestagot, és új választásokat írhat ki.

Scholz egyelőre pénzügyminiszter marad – a kabinet is marad

Merz kudarca után Olaf Scholz nem tervezett hosszabbítást kap. Az Alaptörvény 69. cikke kimondja, hogy a kancellár „utódjának kinevezéséig” továbbra is ellátja hivatalos feladatait. Köteles erre. A szövetségi kabinet miniszterei egyelőre megbízott minőségben is hivatalban maradnak.