Újabb veszélyes események rázták meg a Közel-Keletet. Az amerikai hadsereg lelőtt egy iráni drónt, amely túl közel repült egy amerikai repülőgép-hordozóhoz az Arab-tengeren. A Hormuzi-szorosban pedig iráni egységek egy amerikai zászló alatt hajózó kereskedelmi hajót zaklattak. Az incidensek tovább növelik a feszültséget Irán és az Egyesült Államok között a térségben.
Lelőttek egy iráni drónt az Arab-tenger felett
Újabb súlyos katonai incidens történt a Közel-Keleten. Az amerikai hadsereg kedden lelőtt egy iráni gyártmányú Sahíd–139 drónt az Arab-tenger felett, miután megközelítette az USS Abraham Lincoln repülőgép-hordozót. Az eset tovább fokozza az Irán és az Egyesült Államok közötti feszültséget egy jelenlegi rendkívül instabil régióban – számolt be a történtekről a Reuters.
F–35-ös vadászgép semmisítette meg a Sahíd–139 drónt
Az amerikai hadsereg tájékoztatása szerint az iráni, pilóta nélküli repülőeszközt egy F–35C típusú amerikai vadászgép lőtte le, miután az „agresszívan” és „nem tisztázott szándékkal” közelítette meg az USS Abraham Lincoln repülőgép-hordozót az Arab-tengeren. Tim Hawkins, az amerikai Központi Parancsnokság szóvivője szerint a beavatkozás önvédelemből történt, a hordozó és a fedélzetén tartózkodó személyzet biztonsága érdekében.
Fokozódik az amerikai katonai jelenlét Irán közelében
A feszült helyzetből kipattanó incidens már várható volt a térségben. Az Egyesült Államok haditengerészeti egységei az elmúlt napokban megerősítették jelenlétüket és Irán partjai közelében cirkálnak, különösen a stratégiai jelentőségű Hormuzi-szoros térségében, amelyen keresztül a globális olajszállítás jelentős része halad át. A Lincoln repülőgép-hordozó csapásmérő csoportja az amerikai katonai erődemonstráció egyik leglátványosabb eleme ebben a térségben.
Kereskedelmi hajókat is zaklattak a Hormuzi-szorosban
Néhány órával a drón lelövése után újabb incidens történt. Az amerikai hadsereg közlése szerint az iráni Iszlám Forradalmi Gárda egységei zaklattak egy amerikai zászló alatt hajózó, amerikai legénységgel rendelkező kereskedelmi hajót a Hormuzi-szorosban.
A jelentések szerint két felfegyverzett iráni hajó és egy Mohajer típusú iráni drón nagy sebességgel közelítette meg a Stena Imperative nevű tartályhajót, és felszólították, hogy állítsa le a motorját, valamint készüljön fel az átvizsgálásra. A hajó azonban nem tett eleget az utasításnak, hanem felgyorsított és folytatta útját. A helyzet végül akkor enyhült, amikor egy amerikai hadihajó, a McFaul, kíséretet biztosított számára.
Miért most éleződik újra a helyzet?
A katonai nyomásgyakorlás hátterében a tavaly nyári, 12 napos izraeli–iráni háború áll, amely során az Egyesült Államok három iráni nukleáris létesítményt is bombázott. A támadásokat követően Irán megtagadta, hogy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség ellenőrei hozzáférjenek az érintett helyszínekhez.
Korábban Teherán elismerte, hogy 60 százalékos tisztaságig dúsított uránnal rendelkezik, ami technikailag már közel van a fegyverminőséghez. Jelenleg nem ismert, hogy a bombázások után mennyi nukleáris anyag maradt épségben.
Diplomáciai próbálkozások és kemény washingtoni üzenetek
Az incidens idején diplomaták nukleáris tárgyalások előkészítésén dolgoztak Irán és az Egyesült Államok között. Donald Trump amerikai elnök ugyanakkor nyilvánosan figyelmeztetett, ha nem sikerül megállapodásra jutni, „rossz dolgok” történhetnek, mivel az amerikai hadihajók Irán felé tartanak. Teherán részéről Ali Larijani legfőbb biztonsági tisztviselő jelezte, hogy valóban zajlanak egyeztetések az esetleges tárgyalásokról, de konkrét előrelépésről nem számolt be.
Az olajpiac is azonnal reagált a történtekre
A drón lelövésének hírére az olajpiac azonnal reagált. Az olaj határidős ára több mint 1 dollárral emelkedett hordónként, ami jól mutatja, hogy a befektetők mennyire érzékenyen reagálnak a Hormuzi-szoros körüli biztonsági kockázatokra. A következő hetek kulcskérdése az lesz, hogy a diplomácia vagy a katonai logika kerekedik-e felül Washington és Teherán között.
Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A cikkben megjelenő információk nyilvánosak és mindenki számára elérhető adatok alapján kerültek felhasználásra.
Címlapkép forrása: YouTube
