A müncheni biztonságpolitikai konferencián a kínai és az amerikai külpolitikai vezetés Kína háborúban betöltött szerepéről tárgyaltak. Antony John Blinken az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztere szerint ugyanis Kína kész fegyvereket szállítani Oroszországnak. Már így is napról-napra egyre nagyobb vérontás tanúi lehettünk azonban ha Kína, a világ második legnagyobb gazdasága fegyvereket szállít Oroszországnak, az erős eszkalációt okozhat.

A találkozón Antony Blinken közvetlen figyelmeztetést is adott ezzel Wang Yi, Kínai Népköztársaság államtanácsosának, hogy ne hozzák meg ezt a döntést. A találkozó során Blinken nem hagyta szó nélkül az állítólagos kémlégballon használatát sem, amely az amerikai légtérbe keveredett. A találkozón felszólította Kínát, hogy sürgősen hagyja abba Oroszország segítését, hiszen ezzel a nyugati szankciók hatását enyhíti. Kína és Oroszország közt folytatott kereskedelem egyre csak növekszik, mivel a világ második legnagyobb gazdasága jelentős mennyiségű orosz olajat vásárol. Ezt valószínűleg a 60 dolláros, G7-ek által kiszabott felső korlát alatt teszi.

A háború első évfordulójához érkezve pattanásig nő a feszültség

Az orosz-ukrán háború első évéhez közeledve továbbra sem látni a felek közti béke lehetőségét. Kína esetleges fegyverszállítása Oroszország megsegítése érdekében csak olaj lenne a tűzre. Az Egyesült Államok úgy véli, hogy Kína már most is felderítési információval segíti a Wagner Group-ot. Közben az orosz erők nyomulnak előre, jelenleg erejük nagy részét Bahmut városára irányítják.

Kína azonban egy békére vonatkozó tervvel állna elő. Wang Yi bejelentette, hogy Kína a háború évfordulóján elindítaná békekezdeményezését, és már konzultált Németországgal, Olaszországgal és Franciaországgal a javaslatairól. A nyugati vezetők félve reagáltak az Ukrajnára vonatkozó béketervre. Óvatosan fogadták első jeleit annak, hogy Kína elismeri, hogy a háború nem tekinthető kizárólag európai ügynek. Wang Yi arról is beszél, hogy fenn kell tartani a területi integritás elvét, de tiszteletben kell tartani Oroszország legitim biztonsági érdekeit is.

Forrás: theguardian.com