Közel egymilliárd eurós nagyságrendű üzlet körvonalazódik a régiós energiapiacon. A Mol 56 százalékos részesedést vásárolhat a szerb NIS olajvállalatban, amelynek árát 900–1000 millió euró közé tette Aleksandar Vučić. A tranzakció mögött nemcsak üzleti, hanem geopolitikai kényszerek is állnak.
Közel 1 milliárd eurós tranzakció körvonalazódik a közép-európai energiapiacon. A Mol a szerb NIS olajipari vállalat 56 százalékos tulajdonrészét vásárolhatja meg. Az ügylet értékét 900 millió és 1 milliárd euró közé tette Aleksandar Vučić szerb elnök, aki a belgrádi Blic TV-ben kommentálta az üzlet részleteit. Ez forintban számolva 343–381 milliárd forintos nagyságrendet jelent, ami az elmúlt évek egyik legnagyobb regionális energetikai akvizíciója lehet.
Vučić szerint Szerbia készen állt volna többet fizetni
Aleksandar Vučić televíziós nyilatkozatában megerősítette, hogy információi szerint az 56 százalékos részesedés ára 900 millió és 1 milliárd euró között alakult. Hozzátette, hogy Szerbia akár magasabb összeget is hajlandó lett volna kifizetni, azonban nem árulta el, miért nem a szerb állam vásárolta meg az orosz tulajdonban lévő részesedést. Indoklása szerint ennek nyilvános kifejtése „Szerbia érdekeit veszélyeztetné”.
A Mol egyelőre nem kommentálta az összeget
A Mol január 19-én jelentette be, hogy kötelező érvényű megállapodást írt alá a NIS többségi tulajdonrészének 56,16 százalékos részesedés megvásárlásáról, azonban konkrét vételárat nem hozott nyilvánosságra. A társaság megkeresésekre sem kommentálta Vučić állításait. A tranzakció az orosz tulajdonú Gazprom Neft és a Gazprom részesedésének kivásárlását érinti.
Szankciók és geopolitikai nyomás a háttérben
Az ügylet hátterében egyértelműen geopolitikai kényszer áll. Az Egyesült Államok 2024 októberében szankciós listára helyezte a NIS-t, mivel a vállalat többségi tulajdonban orosz kézben volt, és az intézkedések az orosz energiaszektort célozták az ukrajnai háború miatt. A szankciók következményeként 2024 decemberében le kellett állítani a NIS egyetlen működő finomítóját, a Belgrád melletti Pancsevóban működő üzemet.
Kulcsszerepben a pancsovai finomító
A pancsovai finomító Szerbia energiarendszerének kritikus eleme a szerb üzemanyag-ellátás mintegy 80 százalékát biztosítja és 90 ezer hordó/nap névleges kapacitással működik. A napi 70 és 73 ezer közötti hordónyi import nyersolaj kizárólag a horvát Janaf által üzemeltetett Adria vezetékrendszeren keresztül érkezhet. A szankciók miatt ez az ellátási lánc gyakorlatilag megbénult, ami azonnali megoldást követelt.
OFAC-döntés nélkül nincs zárás
A tranzakció következő kulcslépése az amerikai OFAC jóváhagyása. Az amerikai hatóság március 24-ig adott haladékot az orosz vállalatoknak arra, hogy értékesítsék részesedésüket. Korábban az OFAC február 20-ig átmeneti mentességet adott a NIS-nek, lehetővé téve a nyersolaj-importot, de ez csak időleges megoldás volt.
Tulajdonosi szerkezetben mi változik a tranzakcióval?
A jelenlegi struktúra szerint a Gazprom Neft 44,9 százalékkal rendelkezik, a Gazprom 11,3 százalék és a Szerb állam pedig 29,9 százalékkal. A fennmaradó részt pedig a kisebb részvényesek és alkalmazottak tulajdonban van. A Mol belépésével pedig az orosz kontroll megszűnne, ami kulcsfeltétele a szankciók feloldásának és a finomító újraindításának.
Regionális jelentőségű az ügylet
A NIS nemcsak Szerbiában aktív. Saját benzinkút-hálózattal rendelkezik Boszniában, Bulgáriában és Romániában is, így a Mol számára az ügylet regionális terjeszkedési és ellátásbiztonsági szempontból is stratégiai jelentőségű.
A tranzakció lezárása esetén a Mol meghatározó szereplővé válhat a nyugat-balkáni energiapiacon, miközben Szerbia megszabadulhat a szankciók által okozott bénultságtól. a végső szó azonban még Washingtoné.
Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A cikkben megjelenő információk nyilvánosak és mindenki számára elérhető adatok alapján kerültek felhasználásra.
Címlapkép forrása: NIS
