Miért kapnak kamatot a bankok arra a pénzre, amelyet az Európai Központi Banknál parkoltatnak, miközben maga a jegybankrendszer milliárdos veszteségeket termel? Most éppen ezen változtatna az EKB. Megemelheti a bankok kötelező tartalékát, vagyis azt az összeget, amelyet kamat nélkül kellene a jegybanknál tartaniuk. A döntés technikai részletnek tűnik, de valójában eurómilliárdokról, banki profitokról és az európai pénzügyi rendszer mozgásteréről szól.
Újabb érzékeny döntés kerülhet az Európai Központi Bank elé. az EKB azt vizsgálja, hogy megduplázza a bankok kötelező tartalékrátáját. A lépés csökkentené a jegybankrendszer kamatkiadásait, de közben közvetlenül érintené az euróövezeti bankok nyereségét is –olvasható a hír a Reuters oldalán.
Megduplázhatják a bankok kötelező tartalékát
Az Európai Központi Bank azt fontolgatja, hogy a jelenlegi 1 százalékról 2 százalékra emeli azt az arányt, amelyet a bankoknak ügyfélbetéteik és bizonyos egyéb forrásaik után kötelező tartalékként kell elhelyezniük a nemzeti jegybankoknál.
Az elképzelés még korai szakaszban van, és az EKB Kormányzótanácsa formálisan még nem tárgyalta. Döntés legkorábban őszre várható, a jegybank működési keretrendszerének felülvizsgálatához kapcsolódva. A lépés azért fontos, mert a kötelező tartalék jelenleg nem kamatozik. Vagyis minél nagyobb összeget kell a bankoknak ilyen formában elhelyezniük, annál kevesebb kamatjövedelemhez jutnak az EKB-nál tartott pénzük után.
Közel 50 milliárd eurós kamatteher nyomja az eurórendszert
A háttérben az áll, hogy az euróövezeti jegybankrendszer hatalmas kamatkiadással szembesül. Az EKB és az euróövezet 21 nemzeti jegybankja jelenleg 2,25 százalékos kamatot fizet mintegy 2160 milliárd eurónyi többletlikviditás után. Ez éves szinten közel 48,7 milliárd eurós kiadást jelent.
Ha a kötelező tartalékráta 1 százalékról 2 százalékra emelkedne, a nem kamatozó kötelező tartalékállomány nagyobb lenne. Ez évente csaknem 4 milliárd euróval csökkenthetné az eurórendszer kamatterhét. A minimumtartalék összege jelenleg 173,56 milliárd euró körül van. Ennek megduplázása nem szüntetné meg a többletlikviditást, de érezhetően mérsékelné azt az összeget, amely után a jegybankok kamatot fizetnek a kereskedelmi bankoknak.
Miért érzékeny kérdés ez a bankoknak?
A bankok számára a változás gyakorlatilag alacsonyabb kamatbevételt jelentene. Az elmúlt években a magasabb kamatkörnyezet jelentős nyereséget hozott az európai bankszektornak, mert a jegybanknál parkoltatott többletlikviditás után kamatot kaptak.
Az EKB szemszögéből viszont ez egyre kényesebb helyzet. A jegybankok nem profitmaximalizáló intézmények, elsődleges céljuk az árstabilitás. Ugyanakkor a nagy veszteségek politikailag érzékennyé váltak, különösen azokban az országokban, ahol a nemzeti jegybankok korábban jelentős befizetéseket teljesítettek az állami költségvetésbe.
A német Bundesbank és más nemzeti jegybankok az elmúlt évek veszteségeit több évre elnyújtva kezelték. A legnagyobb teher 2023-ban jelentkezett, amikor az EKB betéti kamata még 4 százalék körül állt, miközben több ezer milliárd eurónyi többletlikviditás volt a rendszerben.
Nem új ötlet, de most erősebb lehet a nyomás
A kötelező tartalékráta emelése nem teljesen új gondolat. Az EKB 2012-ben, az euróövezeti adósságválság idején csökkentette a rátát 2 százalékról 1 százalékra, hogy támogassa a bankrendszer likviditását.
A mostani vita ennek részleges visszafordításáról szólna. Az EKB 2023-ban már tárgyalt hasonló irányú javaslatról, de akkor nem kapott elég támogatást. Most viszont a bankszektor erős nyereségessége és a jegybanki veszteségek miatt ismét előtérbe kerülhet az ügy.
A döntés a bankokra és a pénzpiacokra is hatással lehet
A lépés önmagában nem lenne klasszikus kamatemelés, mégis szigorító hatása lehet. A magasabb kötelező tartalék csökkentené a bankrendszer szabad likviditását, és mérsékelné a jegybankok kamatkiadásait.
A piac számára most az a kulcskérdés, hogy az EKB technikai módosításként vagy a likviditási politika szigorításaként kezeli-e a lépést. Ha a döntés megvalósul, az az európai bankrészvényekre, a pénzpiaci kamatokra és az EKB jövőbeli mozgásterére is hatással lehet.
Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A cikkben megjelenő információk nyilvánosak és mindenki számára elérhető adatok alapján kerültek felhasználásra.
Címlapkép forrása: Unsplash
