Tegnap tette közzé a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) az október hónapra vonatkozó inflációs adatot. Az adatközlés szerint az előző év azonos időszakához képest 6,5 %-kal nőttek a fogyasztói árak Magyarországon, ami közel egy évtizedes csúcsnak felel meg. Ez már a pénzromlásnak kétségtelenül az a szintje, amit a hétköznapokban is a gyakorlatban érzünk, és nem csak a folyton változó termékeknél (mint például az üzemanyag). Gyorsan drágul a kenyér, az építőanyagok, a liszt, gyakorlatilag majdnem az összes alapvető élelmiszer. Sok közvetett és közvetlen oka van a folyamatnak, ami egyre inkább megviselheti a pénztárcánkat. Jó hír azonban, hogy nem marad ez így mindig; ha olcsóbb már nem is lesz valószínűleg semmi a boltokban, jó esély van rá, hogy középtávon látunk még alacsonyabb inflációt. Nézzük, hogy jutottunk idáig, és min múlhat, hogy kikecmeregjünk az inflációs spirálból!

Koronavírus, és ami ebből következik – nem csak itt probléma

A koronavírus válságból talán unalomig ismételt módon következetek a lezárások, és ezáltal az igen jelentős gazdasági visszaesés. Ha viszont nem jártunk boltokba, és nem voltak rendezvények, nem is volt igazán mire elköltenünk a pénzünket. Emiatt a világ fejlett részén jelentős megtakarítások keletkeztek a háztartásoknál – akinek ugyanis megmaradt a munkája és a fizetése, az a jóval kevesebb fogyasztás révén képes volt hosszú hónapokig félretenni. Most viszont, hogy kinyitott a gazdaság, ezek a megtakarítások elköltésre kerülhetnek és kerülnek is nagy mértékben – az emelkedő kereslet pedig értelemszerűen jár árfelhajtó hatással.

Emellett a vírusválság gazdasági hatásainak leküzdése érdekében a jegybankok és a kormányok jelentős gazdaságélénkítő intézkedéseket hoztak. A következmény meg is lett, a vártnál jóval hamarabb és gyorsabban lábalt ki a válságból a világgazdaság, beleértve a magyar gazdaságot is. Azonban a gazdaságra öntött pénzmennyiség szintén árfelhajtó hatással jár, hiszen hozzájárul a fentebb említett keresletnövekedéshez.

Fontos tudni, hogy nem csupán Magyarországon jellemzőek az inflációs folyamatok. Az Egyesült Államokban még mértékében is hasonló a pénzromlás üteme, mint hazánkban, és az eurózónában is egyre inkább elszalad az infláció. Globális folyamatokról beszélhetünk tehát, ami bár nyugtatóan hathat, de így a helyzet megoldása is nehezebbé válik.

Ami még jött – kormányzati programok és energiaválság

A fenti tényezők önmagukban is elegek voltak az inflációs nyomás kialakulásához. Azonban még két, ezeken némileg kívülálló hatás is jelentkezett, amelyek katalizátornak tudtak hatni az egyébként is növekvő árakra.

Az egyik ilyen a kormányzat lakosságnak segítő és gazdaságot támogató programjai. Ide sorolható a novemberi nyugdíjprémium, a jövő év elején esedékes SZJA visszatérítés a családok számára, de a 25 év alattiak január 1-től érvényes SZJA mentessége is. Ezekkel  valóban többletjövedelemhez jut a lakosság legtöbb része, azonban a több pénz érkezése miatt fűtik is az inflációt.

Az energiaárak emelkedése pedig szintén jelentős problémát okoznak egész Európában. Az olajárak emelkedését közvetlenül láthatjuk a benzinkutak ártábláin, már természetessé vált a literenként 500 forint feletti üzemanyagára. A földgáz árának szárnyalása a rezsiköltségeken közvetlenül nem látszik, de közvetetten nagyon sok termék drágulásához hozzájárul.

Egyetlen remény – jegybanki beavatkozás

Látható, hogy gyakorlatilag „tökéletes” helyzet állt elő a fogyasztói árak hazai emelkedéséhez. A probléma az, hogy bár ténykérdés, hogy a bérek is emelkednek, az infláció ennél jóval hamarabbi és közvetlenebb hatást képest gyakorolni a szó szoros értelmében mindenkire, legyen magánszemély vagy vállalat. Ráadásul a gazdasági környezetet és működést is bizonytalanná teszi a magas infláció, így egyértelműen küzdeni kell az árak elszaladása ellen.

Erre a legjobb lehetősége a jegybankoknak, esetünkben a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) van. Az MNB képes ugyanis a forgalomban lévő pénzmennyiség szabályozására, valamint a kamatkörnyezet alakítására. Utóbbi meg is nyilvánul az alapkamat június óta tartó emelésében. A kamatemelés révén drágábbá válik a hitelfelvétel, ami a gazdaság hűtéséhez, valamint a megtakarítások növekedéséhez és a kereslet csökkenéséhez vezet. Kérdés, hogy a jegybank a monetáris szigorításaival képes-e letörni az inflációt a megfelelő időben; úgy tűnik ugyanis, hogy a 2022-es év jó részét is meghatározhatja az árszínvonal jelentős emelkedése.