Közzétette az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK), hogy hogyan alakultak a forint lakossági állampapír értékesítések a 35. héten. A bruttó értékesítési adatok alapján az év első feléhez képest kevesebb állampapírt sikerül eladni, de mégsem ez a leginkább meglepő a mostani adatokban.

Állampapír – a rövidebb futamidő győz?

Az értékesítési adatok alapján továbbra is a Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) vezeti a népszerűségi versenyt. 27,7 milliárd forint értékben vásároltak az inflációkövető állampapírból a hazai megtakarítók az előző héten, ami a korábbiakhoz képest nem igazán számít magas összegnek. Pedig tényszerű, hogy a Babakötvényt nem számítva ez a konstrukció kínálja a legmagasabb induló kamatot, jelenleg 14,75 %-ot. És bár a futamidő 9 éves, meghatározott árfolyamon az ÁKK a lejárat előtt is visszavásárolja az értékpapírokat. Az addig felhalmozott kamat után pedig természetesen ahogy egyik állampapírnál sem, itt sem kell kamatadót, vagy szocho-t fizessünk.

A második helyre újra az Egyéves Magyar Állampapír (1MÁP) futott be, és nem kis értékesítési összeggel. 21,5 milliárd forintért jegyeztek belőle a magyar befektetők egy hét alatt. Az állampapírnak ettől a héttől 9 %-ról 8 %-ra csökken a kamata, vélhetően ez is hozzájárulhatott az előző heti bevásárláshoz. Ezt leszámítva is érdekes ugyanakkor, hogy a jóval alacsonyabb kamat ellenére is közelíti a PMÁP-ot az 1MÁP értékesítési adata. A csupán 1 éves futamidő a nagyobb tervezhetőség érzését kölcsönözheti a megtakarítóknak. Igaz lehet ez úgy is, hogy mint említettük, a PMÁP-ból is van kiszállási lehetőség.

KTJ – itt is bevásároltak

A harmadik helyre a Kincstári Takarékjegy (KTJ) futott be 7,8 milliárdos bruttó értékesítéssel. A KTJ kamatszintje szintén csökkent ettől a héttől, az egy éves verzióé 9 %-ról 8 %-ra, a két éves verzióé 9,5 %-ról 8,5 %-ra csökken. A postákon vásárolható értékpapír állománya azonban várhatóan így is tovább bővül majd. Bónusz Magyar Állampapírból (BMÁP) ennél is kevesebb fogyott, a 6,1 milliárdos értékesítés elmarad a korábbi csúcsoktól. A korábbi szuperállampapír Magyar Állampapír Pluszból (MÁP+) pedig kerekítve is csak 100 millióért vásároltak a hazai megtakarítók.

A jelen cikkben leírt információk, elemzések a szerző magánvéleményét tükrözik. A jelen cikkben leírtak nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást. Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen cikk nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!