Ma közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a kiskereskedelmi szektorra vonatkozó statisztikáit. Úgy tűnik az adat alapján, hogy valóban nem igazán költ a magyar – legalábbis erre következtethetünk az adatokat követő elemzői kommentárokból. Jelenleg a 2021-es szint alatt mozog a szektor összessége.

Kiskereskedelmi adat – nem pozitív a meglepetés

A KSH közlése szerint júliusban havi alapon stagnált a kiskereskedelmi forgalom. Éves alapon 2,5 %-os volt a bővülés. Az adat így azt jelenti, hogy lényegében stagnál április óta az értékesítés volumene a szektorok összességét vizsgálva – áll Virovácz Péter helyzetértékelésében. Az ING Bank elemzője szerint szűk 1 %-kal beragadt 2021. évi szint alatt az értékesítési volumen. Ez pedig szerinte jelzi, hogy a gazdasági alapfolyamatok gyengék, és csak egy-egy kiugró teljesítmény tud átmenetileg pozitív képet kirajzolni. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a legbiztosabb fordulat 2025 elején érkezhet, ekkor kerül sor az ÁKK részéről jelentős kuponfizetésekre a lakossági állampapírok után.

Nagy János, az Erste elemzője is jelezte, hogy az adat alulmúlta a várakozásaikat. Az elemző szerint a kilábalás fokozatosan folytatódhat, elsősorban a közel kétszámjegyű, pozitív reálbérváltozás eredményeképp. A jóléti veszteségek következtében fellépő óvatossági motívum azonban még jelen lehet, de egyre zsugorodik ennek hatása. A háztartások fogyasztása a 2023-as évvel ellentétben idén érdemben hozzájárulhat a konjunktúrához az Erste elemzése alapján. Ez pedig a költségvetés szempontjából is meghatározó tényező – áll az elemzésben. Nagy János megjegyezte, hogy a borús exportkilátások fényében a folyó fizetési mérleg a hetedik hónap is mínuszos lehet, ami magyarázatot adhat a forint elmúlt hónapokban tapasztalt alakulására.