A vállalatok banki hitelállománya 7 százalékkal, a lakossági hitelállomány pedig csaknem 16 százalékkal növekedett a második negyedévben az egy évvel korábbihoz viszonyítva – tájékoztatta a sajtó képviselőit Dancsik Bálint, a Magyar Nemzeti Bank pénzügyi rendszer elemzése igazgatóságának főosztályvezetője online sajtótájékoztatón pénteken.

A részleteket ismertetve elmondta, hogy a kis és közepes vállalatok hitelállománya éves összevetésben csaknem 21 százalékkal nőtt. A lakossági hiteleknél a lakáscélú hitelek járultak hozzá a leginkább az állomány növekedéséhez, de a babaváró hitel is felfelé húzta a mutatót – emelte ki a főosztályvezető. A második negyedéves vállalati hitelkibocsátást az NHP Hajrá! program dominálta, az új hitelkihelyezések közel fele, míg a kkv-hitelek kétharmada ehhez a programhoz kötődött – jelezte a szakember.

Dancsik Bálint szerint a kamatemelések és az NHP program várható lezárása ellenére is a vállalatok számára az elmúlt 30 év legkedvezőbb finanszírozási környezete áll rendelkezésre. A piaci alapon kötött kkv beruházási hitelek átlagos kamata 3,5 százalék volt, a forgóeszközhiteleké pedig 2,5 százalék – támasztotta alá mondanivalóját. Júniusra tovább csökkent a moratórium kihasználtsága a vállalati szegmensben, az adósok a jogosult állomány 35 százalékával, a teljes hitelállomány 21 százalékával éltek a törlesztés szüneteltetésének lehetőségével – ismertette Dancsik Bálint.

Ágazatok szerint nézve az ingatlanügyletekre hitelt felvevők vettek részt a legnagyobb arányban a moratóriumban, ezen belül átlag feletti 46 százalékos volt a részvételi arány a kereskedelmiingatlan hiteleknél – tette hozzá. Elmondása alapján a szállodák finanszírozása területén az arány kiugróan magas, 80 százalék volt. A bankok kétharmada a kkv-hitelállomány bővítését tervezi a következő időben annak ellenére, hogy az NHP keretét nem növeli tovább a központi pénzintézet – idézte fel az MNB új felmérésének eredményét a főosztályvezető. Szintén a jegybank vizsgálata szerint a moratóriumon belüli vállalati hitelállomány 5-15 százalékát tartják sérülékenynek a pénzintézetek – tette hozzá.

Dancsik Bálint felhívta a figyelmet arra, hogy a vállalati hitelek utóbbi évekbeli dinamikus növekedése ellenére a GDP-arányos hitelállomány Magyarországon még mindig alacsonynak számít, 20 százalékon áll az eurózóna 38 százalékos átlagához képest, így szerinte ez a szegmens „egy egészséges bővülés” elé néz. A lakossági hiteleknél a lakáscélú hitelek járultak hozzá a leginkább az állomány növekedéséhez, de a babaváró hitel is felfelé húzta a mutatót – emelte ki a főosztályvezető. A babaváró hitelek állománya a második negyedév végére elérte az 1374 milliárd forintot, így már a teljes háztartási hitelállomány mintegy 15 százalékáért ez a termék felelt – tette hozzá.

A személyi hiteleknél a piac még nem dolgozta le a válság hatását, a két évvel korábbi szinthez képest még 16 százalékos az elmaradás – mutatott rá a szakember. A főosztályvezető elmondta, hogy a moratórium hatása nélkül a lakossági hitelek növekedése 7,3 százalékos lett volna becslésük szerint. A moratóriumban való részvételi arányban a lakosság esetében nagyjából stagnálás figyelhető meg; júniusban a jogosult hitelállomány 48 százaléka vette igénybe a könnyítést, a teljes hitelállományt nézve pedig 33 százalék – tájékoztatott a főosztályvezető.

Dancsik Bálint elmondta azt is, hogy a kiugró hiteldinamika ellenére a lakossági területen is van tér további bővülésre. Az MNB adatai szerint a GDP-arányos hitelállomány a lakosság esetében Magyarországon 17 százalékra tehető, miközben az eurózóna átlaga 54 százalék. A lakáshitelek árazását jelenleg sokkal inkább a hosszú hozamok befolyásolják, mint az alapkamat, a legtöbb lakáshitelt ugyanis hosszabb távú kamatfixálással bocsátották ki 2018 után – mutatott rá a főosztályvezető. Azt javasolta, hogy a változó kamatozású hitelekkel rendelkező adósok vizsgálják meg, milyen rögzített kamatozású konstrukcióval tudják hitelüket kiváltani a kamatkockázatuk csökkentése érdekében.

A sajtótájékoztatón jelen lévő Nagy Tamás, az MNB igazgatója újságírói kérdésre elmondta, hogy a moratórium meghosszabbítására a jegybank becslése szerint a védőhálót igénylő lakossági adósok mintegy 70 százaléka, hozzávetőleg 800 ezer ügyfél válik jogosulttá a három kategóriát egyben nézve (gyermeket nevelők, nyugdíjasok és jövedelemcsökkenést elszenvedők). A lakossági szegmensben 1 millió 150 ezer adós él jelenleg a moratórium lehetőségével, az érintett hitelvolumen pedig 2800 milliárd forintot tesz ki – tájékoztatott az igazgató.