Üzleti titkok is szóba jöhetnek
A jegybank 20 millió forintra bírságolta Tarsoly Csabát, egyebek mellett azért, mert az általa irányított társaság, a Quaestor Értékpapír-kereskedelmi Zrt. az MNB szerint jogsértő módon kezelte az ügyfelek pénzét és valótlan adatszolgáltatást nyújtott a felügyelet felé.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”103″]
A bíróság arra kérte Tarsoly Csabát, pontosítsa kérelmét. A felperes személyiségi jogainak védelmére hivatkozva kérte a nyilvánosság kizárását. Kifejtette, a párhuzamosan folyó büntetőjogi eljárás kapcsán több esetben valótlan dolgok jelentek meg róla a sajtóban, olyan képek, amelyek alkalmasak a lejáratására.
Ott is kérte a sajtó kizárását, de kérése nem teljesült. Arra is hivatkozott, hogy egy magánjogi perről van szó, ami csak rá és az MNB-re tartozik.
Ügyvédje ezt azzal egészítette ki, hogy védence üzleti kérdésekről is nyilatkozni fog, amelyek nem tartoznak a nyilvánosságra. Arra is hivatkozott, az előző eljárás alatt nem kérte a nyilvánosság kizárását, de a tárgyaláson általa előadottakat nem korrekt módon interpretálta a sajtó. Az ügyben több eljárás is folyamatban van, nagyon szerencsétlen lenne, ha azokra hatással lennének az itt elhangzottak – mondta.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Ügyészség: folytatódhat a Quaestor-per
A Fővárosi Ítélőtábla helybenhagyta a Fővárosi Törvényszék végzését, amiben kizárta az egyik szakértőt, az ítélőtábla döntése jogerős. Helytelen az a sajtóban megjelent állítás, hogy az egyik szakértő jogerős kizárása miatt elölről kezdődhet a Quaestor-per – közölte a főügyészség írásos válaszában.
Nem jár több pénz a Quaestor-károsultaknak
Az Alkotmánybíróság (Ab) közzétett határozatában elutasította a Quaestor csődjéhez kapcsolódó kárrendezési törvény ellen benyújtott indítványokat.
Az Ab honlapján megjelent tájékoztatás szerint a testülethez mintegy 60 indítvány érkezett a tőkepiac stabilitásának erősítése érdekében tett egyes kárrendezési intézkedésekről szóló törvény bizonyos rendelkezéseinek alkotmányossági vizsgálatát kérve.
Az indítványozók egy része olyan befektető volt, aki a törvény szerinti kárrendezésből valamilyen okból kimaradt vagy kárrendezése nem volt teljes, másik része pedig olyan befektetési szolgáltató, amelynek a törvény alapján a kárrendezési mechanizmus pénzügyi végrehajtásában szerepet kell vállalnia.
