Megúszhatták az adófizetést
A nemzetközi adózásban jelenleg kiemelt figyelem irányul a különféle szellemi termékekhez, például gyártási technológiákhoz, védjegyekhez, ügyféllistákhoz kötődő jogokkal kapcsolatos tranzakciók vizsgálatára – írja közleményében a tanácsadó cég.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”103″]
Nem mindegy ugyanis, hogy egy nemzetközi vállalatcsoport bonyolult adózási struktúrájában mely leányvállalat a jogok tényleges gazdasági haszonélvezője, így egy nem megfelelően átgondolt adózási struktúra komoly bajba sodorhatja a cégeket.
A probléma onnan ered, hogy egyes országok a magas hozzáadott értékű tevékenységek bevonzása érdekében az immateriális eszközök terén bizonyos kedvezményeket biztosítottak. Így a cégek sok esetben úgy alakították ki nemzetközi adózási struktúráikat, hogy alacsony adókulcsú országokba helyeztek immateriális eszközöket, amivel csoportszinten javíthatták adózási pozíciójukat.
Így viszont felmerült a kettős nem-adóztatás gyanúja, és az is előfordult, hogy olyan országban érvényesítették a kapcsolódó kedvezményeket, ahol a jogok előállításához nem járultak hozzá tevékenyen.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Lépett az OECD
Az OECD által kidolgozott BEPS (Base Erosion and Profit Shifting) projekt egyik akcióterve rögzíti, hogy az immateriális eszközökhöz kapcsolódó kedvezményeket csak annak a társaságnak lehet biztosítani, amely hozzájárult az eszközök előállításához, és csak olyan arányban, amilyen arányban abban közreműködött.
A cégeknek ennek következtében mindenképpen át kell gondolniuk azt a korábban elterjedt adótervezési gyakorlatot, hogy csupán az alacsony adókulcs miatt helyezzenek át immateriális eszközöket egyik országból a másikba – fejti ki Bagdi Lajos, a könyvvizsgáló és adótanácsadó cégeket tömörítő DFK International magyarországi tagvállalata, az NCG üzletágvezetője.
BEPS-kompatibilis az adórendszer
Magyarország már tavaly nyáron módosított a jogdíjra vonatkozó szabályozáson. A változás lényege, hogy már nem a teljes jogdíjbevétel 50 százalékával csökkenthető az adóalap, hanem a jogdíjból származó nyereség felével. A jogdíjra jogosító eszközök meghatározása szintén teljes mértékben megfelel az 5. Akcióterv előírásainak, hiszen nem minősül már jogdíjnak például a védjegy, a know-how és az üzleti titok hasznosítása.
Bagdi Lajos szerint Magyarország kifejezetten vonzó célpont lehet, amit támogat az Európában legalacsonyabb mértékű társasági adókulcs, az attraktív K+F adókedvezmény rendszer és a BEPS-kompatibilissé tett, de még mindig létező, kedvező jogdíjszabályozás.
Ez a környezet várhatóan több külföldi cégcsoportot arra fog sarkallni, hogy Magyarországot a közeljövőben „felvegye” adótervezési térképére, és ide telepítse K+F központját, így több, magasabb hozzáadott értéket teremtő tevékenységnek adhat otthont a jövőben.
