A Kárpát-medencében az utóbbi csaknem száz évben a többi között a folyószabályozások nyomán a vizes élőhelyek 90 százaléka eltűnt – tette hozzá a vízügyért felelős helyettes államtitkár.
A szakember emlékeztetett rá, hogy 1971. február 2-én az iráni Ramsar városában 18 ország képviselője aláírásával hozott létre egy új egyezményt a „Nemzetközi jelentőségű vizes területekről, különösen mint a vízimadarak élőhelyeiről”, amelynek a legfontosabb célja a vizes élőhelyek megőrzése volt.
A Ramsari Egyezmény február 2-át a vizes élőhelyek világnapjává nyilvánította – mutatott rá Kovács Péter hozzátéve: Magyarország 1979-ben csatlakozott az egyezményhez, amelynek jelenleg 164 ország a tagja.
Szilágyi Gábor, az idén 40 éves Hortobágyi Nemzeti Park (HNP) igazgatója bejelentette: kisvízterek rehabilitációjára 354 millió forint európai uniós támogatást nyertek, amelyből 17, úgynevezett kisvizes élőhely rehabilitációját tudják megoldani három megyében.
Elmondta azt is, hogy a HNP igazgatósága működési területén több mint 54 ezer hektár – a Hortobágyon 32 ezer, a Felső-Tisza vidéken 22 ezer hektár – vizes élőhely szerepel a ramsari jegyzéken.
A vizes élőhelyek világnapja alkalmából rendezett debreceni tanácskozáson egyebek mellett előadások hangzottak el a Tiszatér öt országot érintő környezetfejlesztéséről, a hortobágyi vizes élőhelyek rekonstrukciójáról, a Kárpát-medencei szikes tavak állapotáról, a bakonszegi vizes élőhely kialakításáról, a Tisza völgyében folyó vizes élőhely kutatásokról, valamint a kisvízterek rehabilitációjáról.
A konferencia résztvevői az előadások után Derecskén megtekintették a Nagy-nyomás szikes tavat, a kisvízterek rehabilitációs program egyik helyszínét.
