Meglepően jók az adatok
A német vasárnapi újság az uniós határigazgatási ügynökség (Frontex) adataira hivatkozott. A lap szerint a megállapodás még az ügyet közelről ismerő szakértők várakozásainál is gyorsabban és jobban fejti ki hatását. A Frontex kimutatása alapján az idén a január 1-je és március 20. – a megállapodás életbe lépésének napja – között naponta átlagosan 1676-an érkeztek a görög szigetekre, azóta pedig naponta átlagosan 337-en, ami 80 százalékos csökkenést jelent.
Az Európai Bizottság megelégedéssel nyugtázta a fejleményt, de az eredmények „offenzív kommunikációjával” még vár, figyeli, hogy mennyire tartós a visszaesés – írta a FAS. A 80 százalékos csökkenés több tényezőre vezethető vissza. A legfontosabb, hogy Törökországban elterjedt az a hír, hogy az Égei-tengeren keresztül Görögország felé vezető migrációs útvonal zsákutca.
Minden felületen kommunikálnak
Ebben szerepe van az Európai Bizottságnak is, amely kampányt indított a közösségi portálokon, és Törökországban szórólapokon is terjesztette a hírt. A török hatóságok is határozottabban lépnek fel, sűrűbben ellenőrzik a görög szigetekkel határos partvidékre vezető utakat és gyakrabban hajtanak végre az embercsempészeket célzó akciókat, aki pedig mégis nekivág a tengernek, számolhat azzal, hogy még a török felségvizeken feltartóztatják és visszafordítják hajóját.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Továbbá hatékonynak bizonyult az embercsempészet elleni küzdelemben a térségben indult NATO-küldetés is, és az észak-atlanti szövetség kötelékében tevékenykedő hat hajó jelenlétének az a „hasznos mellékhatása” is megvan, hogy kevesebben vesznek oda a tengeren, mert a bajba került csempészhajókról gyorsan kimentik az embereket.
Rákapcsoltak a görögök is
A FAS szerint a görög menekültügyi intézményrendszer fejlesztése is jól halad. A menedékjogi kérelmek minél gyorsabb elbírálása Görögországnak is érdekében áll – mutatott rá a német lap. Azzal kapcsolatban, hogy az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) és nemzetközi civil segélyszervezetek a befogadóállomások zártsága miatt tiltakozásból felmondták az együttműködést, megjegyezte, hogy ez a lépés nem mentes az álszentségtől, tekintve, hogy ezek a szervezetek például Jordániában szögesdróttal körülvett, a hadsereg által lezárt menekülttáborokban jelen vannak, és nem jeleztek kifogásokat.
Lazítanak a szabályon
Ugyanakkor az Európai Bizottság ezen a területen engedményekre készül, a tervezett új szabályozás szerint a befogadóállomások lakói kérelmük elbírálásáig szabadon mozoghatnak majd az adott szigeten, és így várhatóan visszatér majd az UNHCR és a többi segélyszervezet.
Negatív kontextusba kerültünk
Görögország és az uniós társországok együttműködéséről sok jó hírt hallani – áll a FAS beszámolójában, amely szerint főleg Németország, Franciaország, Nagy-Britannia és az uniós soros elnök Hollandia támogatja megállapodás végrehajtását. Nagy-Britanniával kapcsolatban hozzátették, hogy beigazolódott, ami már a legutóbbi uniós csúcson is látható volt: David Cameron igyekszik mindent megtenni a válságkezelés sikeréért, arra számítva, hogy az eredmények a hasznára válhatnak az uniós tagságról rendezendő népszavazás ügyében.
Számos további tagállam is egyre inkább közreműködik a válságkezelésben, és „csak két ország csinál úgy, mintha semmi köze nem lenne az egészhez: Magyarország és Ausztria” – olvasható a konzervatív német hetilap összeállításában.
Lehet, hogy több menekültet kéne befogadni?
A menekültválság kezeléséről kötött EU-Törökország megállapodásnak van egy nemhivatalos és nem is rögzített része, amely szerint az Európai Unió átvesz Törökországtól évente 250 ezer szíriai menekültet – írta a Welt am Sonntag című vasárnapi német újság a válság legális menekültkontingensek átvételén alapuló kezelésének elméletét kidolgozó kutatóintézet vezetőjére hivatkozva.
Gerald Knaus, az európai stabilitási kezdeményezés (European Stability Initiative – ESI) nevű berlini intézet vezetője a lapnak elmondta: „a török fél elvárja, hogy az európaiak néhány héten belül hozzákezdjenek éves szinten nagyjából 250 ezer Törökországban tartózkodó szíriai befogadásának”.
Akár mende-monda is lehet
A Welt am Sonntag hozzátette, hogy nyilvánvalóan az ilyen kontingensek – előre rögzített létszámú csoportok – átvétele volt Ankara egyik feltétele az EU-val kötött megállapodáshoz. Hivatalos megállapodásokat nem rögzítettek az ügyben, de szóbeli ígéretek voltak, és a török vezetés „nyilvánvalóan számít a kulisszák mögött tett ígéret teljesítésére”.
Ugyanakkor – mondta Gerald Knaus – az európaiak látni akarják, hogy valóban elcsitul-e a menekülthullám az Égei-tengeren, mielőtt vállalják további menekültkontingensek befogadásának terhét. A török félnek pedig az éves kontingensek átvételénél sokkal fontosabb a megállapodás részeként kilátásba helyezett vízumkönnyítés – tette hozzá az ESI vezetője.
A Welt am Sonntag kiemelte, hogy az 1999-ben alapított, Európa délkeleti régiójával foglalkozó független politikai kutatóintézet javaslatain alapul a válságkezelő terv, és Gerald Knaus „ebben a kérdésben szoros kapcsolatban áll a legtöbb releváns kormánnyal, intézménnyel és szervezettel”.
Ez volt az eredeti terv
Az eredeti gondolat az volt, hogy a menekültek átvételére hajlandó uniós tagországok ellenőrzött, legális módon áttelepítenek területükre egy meghatározott létszámú csoportot, Törökország pedig a görög szigetekre – vagyis az EU területére – illegálisan átkelő valamennyi embert visszafogadja, függetlenül attól, hogy közülük ki szorul nemzetközi védelemre.
A terv egy „európai megoldásról” szól, amelyben valamennyi uniós tag kiveszi a részét az áttelepítés terheiből és költségeiből. Ténylegesen viszont csak egy szűk csoport, a hajlandók koalíciója néven is ismert országcsoport hajlandó erre, és még a Görögországból és Olaszországból áttelepítendő 160 ezer menekült ügyét sem sikerült előmozdítani – mutatott rá Boris Kálnoky, a Welt am Sonntag írásának szerzője.
Vannak még döccenők
Az EU-Törökország megállapodás azon pontjának végrehajtása is vontatottan halad, miszerint vissza kell küldeni az Égei-tengeren a görög szigetekre március 20. óta érkezett, a görög hatóságok által elutasított menedékkérőket és a menedékjogi kérelem benyújtásától elzárkózó illegális határátlépőket.
Ezzel kapcsolatban Gerald Knaus a Welt am Sonntagnak azt mondta, hogy a görög hatóságok valószínűleg nem is akarják valamennyi szíriai menekültet visszaküldeni. Meglehet, hogy a felnőtt kísérő nélkül érkező kiskorúakat nem toloncolják vissza Törökországba.
Új alapokra lenne szükség
A szakértő az uniós menekültügyi rendszer teljes átszervezését célzó brüsszeli javaslatokról azt mondta, érthetetlen, hogy az Európai Bizottság miért éppen a válságkezelő megállapodás végrehajtásának súlyos nehézségei közepette áll elő az elképzeléseivel. Hangsúlyozta, hogy abból sem valósult meg semmi, amit tavaly elhatározott az EU, és a Törökországgal kötött megállapodás végrehajtásával is az a legnagyobb gond, hogy nem történtek meg a szükséges előkészületek.
Ezért jobb lenne, ha a brüsszeli bizottság nagyívű elgondolások beterjesztése helyett inkább megoldaná az aktuális gondokat, mert a mostani helyzet olyan, mintha „le akarna futni egy maratont valaki, aki még járni sem tud”. A menekültek uniós tagországok közötti automatikus szétosztása „politikailag kivitelezhetetlen, és értelmetlen is, mert az érintettek nem akarnának olyan országban maradni, amelyben nem akarnak élni”, a brüsszeli terv így nem más, mint „habverés” – vélekedett Gerald Knaus.
Az európai alvilágnak jövedelemforrást jelentenek a migránsok
A Migrációkutató Intézet vezető kutatója szerint az európai alvilágnak „kincses bányát” jelentenek a migránsok. Speidl Bianka azt mondta, a migránsok mozgatása új bűnözési ágazat lett és összefüggésben van a drogkereskedelemmel, illetve egyéb tiltott áru mozgatásával is. Hozzátette, hogy ez az egyik legnagyobb profittal kecsegtető iparág.
A szakértő szerint jó összekötésekkel rendelkezik az alvilág az európai terrorszervezetekkel is. Amint kiderül a menekültek számára, hogy nem azt kapják, amiért Európába hozták őket és nem a megfelelő mértékű lesz az integráció, csalódottak lesznek – mondta, hozzátéve: válaszként pedig ott lesznek a terrorsejtek, amelyek kapcsolatban állnak az Iszlám Állammal, illetve annak ideológiájával, és a migránsokat fel tudják majd használni a saját céljaikhoz.
Speidl Bianka beszélt arról is, hogy a Törökországba visszatoloncolt és már ott lévő szírekkel nincs probléma, de a többiek, akiket visszafordítottak, vagy feladják a terveiket, vagy alternatív útvonalakat választanak; például Afrikán keresztül érkezhetnek Európába.
