Vissza az államhoz
A Magyar Közlönyben nyár végén megjelent kormánydöntés értelmében 200 millió forintot biztosítanak a BfNP számára vadászati infrastruktúra kialakítására.
A nemzeti park vezérigazgatója egyelőre nem kívánt válaszolni az MTI kérdéseire, mondván, hogy még nem jegyezték be vadgazdálkodási jogosultságukat, Oliver Hahnenkamm, a Hubertus Bt. ügyvezetője azonban megerősítette az MTI értesüléseit, miszerint cégétől a napokban 5 vadász kilépett, és a BfNP-nek dolgozik tovább.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”117″]
Mint kifejtette, a hajdani Balaton-nagybereki Állami Gazdaságot privatizáló Hubertus Bt. több mint két évtizedig gyakorolta a vadászati jogot a dél-balatoni területen.
„Ugyan a szerződés értelmében a magyar államnak továbbra is biztosítania kellene a társaság vadászati jogosultságát, ez az idén nem történt meg, a Hubertus Bt. tulajdonosa nem kíván pereskedni. Jó kapcsolat kialakítására törekszünk a nemzeti parkkal, mint az új vadászatra jogosulttal, amellyel eddig sem volt problémánk” – fogalmazott a cégvezető.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Kinek kell fizetni?
Arról is beszámolt, hogy az érintett területen az elmúlt években átlagosan 60-80 millió forintos vadkár keletkezett, így jó esetben is csak nullszaldós volt a vadgazdálkodási ágazatuk.
Mivel az illetékes hatóság március óta nem jelölte ki az új vadászatra jogosultat, azóta nem folyik vadászat a területen, ezért a vadak elszaporodtak és jóval nagyobb a vadkár a térségben, mint korábban – tette hozzá, megjegyezve: „talány, ki állja majd az érintett terülten gazdálkodók – köztük a Hubertus – vadkárát, hiszen ez a mindenkori vadászatra jogosult kötelessége”.
Privatizációs vita
Az 1992-ben megkötött privatizációs szerződés értelmében a németországi Hubertus Agrarindustrielle GmbH&Co.KG többségi tulajdonában lévő Hubertus Bt. hektáronként 10 forintért bérelhet közel 8 ezer hektárnyi magyar állami földet 99 éven át, cserében vállalnia kellett a bérleményen túlnyúló Nagyberek térségének vízkormányzási feladatait.
A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet szerette volna kimondatni egy 2011-ben indított perben, hogy jó erkölcsbe ütköző, ezért semmis a hajdani privatizációs szerződés, az évekig tartó pert azonban jogerősen elvesztette.
(Képünk illusztráció.)
