Jobbak az adatok a tavalyinál
Az államháztartás központi alrendszerének 2015. év május végi halmozott hiánya 511,1 milliárd forintra teljesült. Ezen belül a központi költségvetés 588,5 milliárd forintos deficittel, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 47,0 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok pedig 30,4 milliárd forintos szufficittel zártak.
Egy évvel korábban az államháztartás központi alrendszerének deficitje 681,7 milliárd forint volt. Az államháztartás központi alrendszerének 2015. május havi többlete 98,7 milliárd forintot tett ki, míg tavaly ez 269,4 milliárd forint volt. A különbség elsősorban az uniós források eltérő alakulásának a következménye: a fejezeti kezelésű előirányzatok uniós bevételei közel 70 milliárd forinttal maradtak el az előző évi május havi bevételektől, mely az évenként változó elszámolások különbségéből ered. A szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok uniós kiadásai viszont mintegy 140 milliárd forinttal haladták meg az előző évi kiadásokat a felfutó kifizetéseknek köszönhetően.
Emiatt javultak az adatok
A tavalyi és az idei május végi egyenlegek eltérő alakulásában egyrészt a gazdaság folyamatos növekedése miatti idei magasabb adóbevételek, másrészt a kedvezőbb kamategyenleg játszott szerepet. A nagyobb bevételek a magasabb bérkiáramlás miatti befizetés-növekedéseknek, valamint az adófizetési morál javítása érdekében hozott intézkedések (pl. online pénztárgépek bekötése) sikerének köszönhetők.
2015-ben is – hasonlóan az elmúlt évekhez – a kiadások és bevételek teljesülésének időben eltérő eloszlása miatt a hiány nagyságának lefutása nem időarányos: az év első felében a kiadások meghaladják a bevételeket. Az uniós módszertan szerinti 2015. évi hiánycél nem változik, az továbbra is a GDP 2,4 százaléka.
Tavaly eddigre többet költöttünk
Banai Péter Benő államtitkár szerint 99 milliárd forinttal több bevételt számolhattak el a Magyar Államkincstárnál, mint a teljesített kiadások összege, az első öt hónap hiánya az éves előirányzat 58 százaléka. Tavaly ez 82 százalék fölött volt, az első öt hónap biztatónak tekinthető – tette hozzá. A jelentős többlet oka, hogy egyrészt a magyar gazdaság növekedésének köszönhetően a tavalyinál kedvezőbben alakultak a bevételek, bár figyelembe kell venni azt is, hogy májusban volt az szja-bevallások és -befizetések határideje és az áfa-elszámolásé is.
A kiadási oldalon pedig fegyelmezett költségvetési politikát folytattak – mondta. Várakozásaik szerint a 2,4 százalékos hiánycél tartható az év egészében. Szavai szerint hónapról-hónapra erősebbek lesznek a tényinformációk, „az idei költségvetési hiány biztos lábakon áll”.
Több támogatást fizettek ki
A havi adatok között említette, hogy az európai uniós támogatások kifizetése 246 milliárd forintot tett ki, ami a teljes fejlesztési támogatást magában foglalja. Ez jóval magasabb mint a tavaly májusi mutató. Banai Péter Benő ismertetése szerint idén eddig összesen már közel 890 milliárd forintot fizettek ki szemben tavalyi év azonos időszakának 700 milliárd forintjával, tehát a kiadások felfutása már tapasztalható. Véleménye szerint ez fontos, mivel a 2007-2013-as támogatási időszak utolsó kifizetési éve van idén.
