Ezekre kell válaszulniuk a bíráknak
A köztársasági elnök három kérdés vizsgálatára kérte az Ab-t: fogadott-e el az Országgyűlés feles többséggel olyan rendelkezéseket, amelyekről minősített többséggel kellett volna döntenie? Ha így történt, az az államfő szerint felveti a törvény egyes részeinek közjogi érvénytelenségét.
Ugyancsak választ vár arra: sérültek-e a természetvédelem korábban elért szintjének megőrzését szolgáló intézményi garanciákra vonatkozó szabályok, valamint arra, hogy a jogszerűen megkötött, hatályos szerződések ezen törvénnyel módosíthatók-e?
Egyértelmű helyzetet akar Áder
Áder János a honlapon közzétett nyilatkozatában úgy fogalmazott: „Mindannyiunk érdeke, hogy a nemzeti parkok működését illetően az Alkotmánybíróság döntését követően megnyugtató, egyértelmű jogi helyzet keletkezzen.
Közölte azt is: „a polgári demokrácia legfőbb ismérve a normakövetésen nyugvó jogállami működés, melynek fontos garanciáját jelenti a normakontroll kezdeményezésének alkotmányosan intézményesített joga. A törvényhozói akarat ugyanis csak az Alaptörvénnyel összhangban szolgálhatja a közjót, és ennek a törvények legapróbb részletkérdéseiben is tükröződnie kell”.
Egy hónapon belül dönt az AB
Az indítvány elbírálására 30 nap áll az Alkotmánybíróság rendelkezésére – olvasható az elnöki nyilatkozatban.
Kizárták volna a nemzeti parkokat
A törvénymódosítást az ellenzék és szakmai szervezetek főként azért bírálták, mert védett természeti területeket is az NFA-hoz utal a nemzeti parki igazgatóságoktól. Ellenzéki képviselők szerint mindezzel természetvédelmi értékeket sodornak veszélybe, emellett „földmutyiról”, „földrablásról” beszéltek.
Fazekas Sándor az eredeti javaslata indoklásában ugyanakkor azt írta: az NFA a védett természeti és Natura 2000-es területek haszonbérbe adása során minden esetben érvényesíti a természetvédelmi szakmai előírásokat, amelyeket a nemzeti parki igazgatóságok adnak meg a szervezetnek, így a kizárólagos nemzeti parki igazgatósági vagyonkezelés fenntartása nem indokolt.
Vita a természeti szempontokról
Simon Attila, a földművelésügyi tárca államtitkára az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága előtt szintén azt hangsúlyozta, nem kerülnek hátrányba a természetvédelmi szempontok a változtatás által, egyúttal jelezte, hogy a nemzeti parkok megkapják azokat a haszonbérleti díjakat, amelyeket eddig is beszedtek a szerződéseik alapján.
A Fidesz agrárpolitikusa, Font Sándor a parlamenti vitában megemlítette, hogy a természetvédelmi területek egy részét jelenleg is az NFA kezeli, a másik fele van a nemzeti parkoknál.
A törvénymódosítást az Országgyűlés április 28-án fogadta el, az ellenzék mellett a fideszes Bencsik János szavazott nemmel.
Ez a második törvény, amellyel kapcsolatban Áder János előzetes normakontrollt kért, 2012 decemberében a választási eljárási törvény megszavazása után fordult az Alkotmánybírósághoz.
Reagáltak a civiliek
A három szervezet közleményében arra reagált, hogy a Köztársasági Elnöki Hivatal előzőleg a honlapján nyilvánosságra hozta, hogy az államfő álláspontja szerint az állami földvagyonról szóló törvénymódosítás egyes rendelkezései és elfogadásának módja nincsenek összhangban az alaptörvénnyel, ezért előzetes normakontrollt kért az Alkotmánybíróságtól.
A természetvédelmi civil szervezetek az államfő döntése alapján igazolva látják a törvényjavaslattal szembeni szakmai és alkotmányossági aggályokat, amelyeket több civil és állami szereplő fejtett ki az elmúlt hónapokban.
A civilek álláspontja szerint örömteli, hogy nem lép hatályba a törvény, és egyelőre „nem éri kár Magyarország természeti örökségét”. Azt írták: bíznak abban, hogy az Alkotmánybíróság megsemmisíti „a természetvédelmi szempontból aggályos passzusokat”, és nem kerülnek ki a nemzeti parki igazgatóságok vagyonkezeléséből az állami tulajdonú védett földterületek.
