Bár az öreg kontinens részvényei a pénzügyi szektor vezetésével kéthónapos csúcsra törtek az EKB váratlan kamatvágását követően. Ha a befektetők jobban végig gondolják Mario Draghi tegnapi szavait, mára a deflációs kockázatok kerülhetnek előtérbe.
Ősztől vásárol az EKB
Tegnap a Reuters már a nap elején megszellőztette, ami azután délutánra beigazolódott, hogy az eszközvásárlásokról tárgyaltak az EKB jegybankárai. Igaz, a részletekről csak októberben döntenek, s még kérdéses az intézkedés mérete, továbbá az is elhangzott, hogy majd a piac reakciójától teszik függővé a vásárlásokat, de annyit tudhatunk, hogy korábban 500 milliárd eurós keretről volt szó.
Fontos körülmény az is, hogy októberig velünk marad a -0,2 százalékos betéti kamat és a 0,05 százalékos egynapos hitelkamat, ami véglegesnek tekinthető az EKB kommentjei alapján.
Főleg a közép és hosszú távú inflációs kilátások süllyedése motiválta a döntéshozókat, amelyről a transzparencia jegyében nyíltan beszéltek.
Nyílt sisakkal a defláció ellen
Új elemnek tekinthető a nyílt beszéd – emelte ki Kiss Mónika, az Equilor senior elemzője. Hozzátéve: Draghi a deflációs kockázatokra is figyelmeztetett tegnap. Ami azért fontos, mert a jegybanki intézkedések általában csak 6-9 hónap alatt érik el a reálgazdaságot. És jelenleg fennáll a veszélye, hogy nem teljesül a 2 százalékos inflációs cél. Különösen az előre tekintő infláció, vagyis az inflációs várakozás lehet érdekes. Talán ez indokolhatja a jegybankárok szokatlan nyíltságát, hiszen a várakozások, úgymond fejben dőlnek el.
Az európai gazdaság stagnálása vagy recesszióba csúszása is valós lehetőség. Emlékezhetünk még, hogy az eurózóna idei második negyedévi GDP adata az első közlés szerint épp zérus lett. És a mai második közlés szintén nulla növekedést jelentett.
Ellensúlyozható az ukrán-válság?
Az orosz-ukrán válság is súlyos árnyékként vetül az európai gazdaságra. Hiába emelkedett az elmúlt egy hónap átlagát 40 százalékkal meghaladó napi forgalom mellett közel 1 százalékot a Stoxx Europe 600 index Mario Draghi szavai nyomán. Kérdéses, hogy az EKB képes-e ellensúlyozni az ukrajnai események piacromboló hatását. Annál is inkább, mert a nagy befektetési házak számításai szerint, például a magyar gazdaság növekedését is 1 százalékkal visszavágja a polgárháború és a gazdasági szankció.
A piacok élénken figyelik, hogy a kijevi kormány és az orosz-barát szeparatisták aláírják-e a tűzszüneti tervet, amelyet Putyin még szerdán vázolt fel.
