Fent vagyunk a térképen
Fazekas Sándor arról beszélt, hogy a nyolc őshonos fajtát – lipicai, nóniusz, gidrán, shagya arab, furioso-north star, magyar hidegvérű, hucul és kisbéri félvér – Európában jól ismerik a lótenyésztők és a kereskedők, a kétszázharminc éves Mezőhegyesi Állami Ménesben megrendezett I. Magyar Lótenyésztési Napok és a XXI. Karcagi Lovasnap azonban a határokon belül is ráirányítja a figyelmet a magyar lótenyésztés ősi hagyományaira.
A miniszter megjegyezte: a résztvevők kedvet kaphatnak ahhoz, hogy ellátogassanak az agrártárca által felügyelt, a magyar lótenyésztés bázisát képező, patinás állami ménesekbe, ahol az őshonos magyar és a modern sportoló fajtákkal is találkozhatnak.
Nem a profit miatt csinálják
Az FM vezetője arra is kitért, hogy a lótenyésztés jellemzően nem nyereséges tevékenység, komoly bevételt csak azok a kivételes ménesek tudnak felmutatni, amelyek vagy sikeres sportlovaikról híresek (Zangersheide-i ménes, Paul Schockemöhle ménese), vagy különleges fajtát tenyésztenek.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”100″]
A miniszter az állami ménesek fejlesztéséről szólva kiemelte: 2012 óta Bábolnán a társaság könyv szerinti vagyona 1,2 milliárd forinttal nőtt, amelyből csupán 450 millió forint volt támogatás, a többi a gazdálkodás stabilizálásának eredményéből egészült ki. Mivel a hatvannyolc gyermeknek szálláslehetőséget biztosító kollégium is megújult, ide osztályokkal szintén érdemes ellátogatni – fűzte hozzá.
A tárcavezető azt is felidézte, hogy Szilvásváradot 8,8 milliárd forintból, három ütemben fejlesztik, így ebben a régióban szintén korszerű, a turizmus igényeit kielégítő, nívós hazai és nemzetközi rendezvények helyszínéül szolgáló új lovasközpont épül.
