Vajon tanulnak az esetből?
„Azt látjuk, hogy még nem vonták le megfelelően a történtek tanulságait” – mondta a tárcavezető az uniós tagállamok igazságügyi minisztereinek tanácsülése előtt, szigorúbb átláthatósági szabályokat, illetve annak feltárását követelve, hogy kik voltak érintettek a Cambridge Analytica-botrányban.
„Továbbra is aggodalomra ad okot a Facebook működése. Például az sem erősíti kifejezetten a bizalmat, hogy újra bevezetik az arcfelismerő funkciót” – tette hozzá Barley, és problémásnak nevezte a cég által használt algoritmusok átláthatatlanságát.
Tanulj a tőzsdén kereskedni 21 nap alatt! Kérd az INGYENES videóidat még ma! (A kereskedés kockázatos.) (x)
Hat évvel ezelőtt mutatták be azt a technológiát, amellyel a közösségi oldal képes felismerni egy fényképen szereplő embert. Ezen funkciót nem sokkal később kikapcsolták az Európai Unióban, áprilisban azonban ismét lehetővé tették az aktiválását.
Fókuszban a biztonság
Vera Jourová uniós igazságügyi biztos reményét fejezte ki, hogy a luxembourgi tanácsülés résztvevői javaslatokat fognak tenni arra, milyen biztosítékok bevezetésével lehetne megakadályozni a beavatkozásokat a választásokba.
„Beszélnünk kell a választási folyamataink biztonságáról” – hangsúlyozta.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A botrány azután robbant ki, hogy kiderült: a Cambridge Analytica brit-amerikai politikai elemző és tanácsadó cég több tízmillió Facebook-profilt használt fel az amerikai elnökválasztási kampányban.
A közösségi oldalról azóta letiltott vállalat közel 90 millió felhasználó adatainak feldolgozásával igyekezett képet alkotni a célba vett választók politikai beállítottságáról, és ennek alapján személyre szabott üzenetekkel próbálta meg befolyásolni őket tudtuk nélkül. Az adatgyűjtés akár 2,7 millió európai felhasználót is érinthetett.
Zuckerberg elismerte, hogy hibáztak
Bocsánatot kért Mark Zuckerberg, a Facebook vezérigazgatója májusban az Európai Parlament (EP) brüsszeli meghallgatásán, amiért korábban nem tettek meg mindent annak érdekében, hogy megelőzzék a visszaéléseket a közösségi oldalon.
Zuckerberg a vállalat körül kirobbant botrányról beszélt az EP házbizottságaként működő úgynevezett Elnökök Konferenciájának ülésén, amelyen a képviselőtestület elnöke, a frakciók vezetői, illetve a belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi szakbizottság (LIBE) elnöke és illetékes jelentéstevője vett részt.
„Nem vállaltunk elegendő felelősséget az álhírek, a választásokba való külföldi beavatkozások, valamint a személyes adatokkal való visszaélések kapcsán. Ez hiba volt, amiért elnézést kérek” – jelentette ki.
A cég alapítója elmondta, hogy 2016-ban túl lassan sikerült azonosítaniuk az amerikai elnökválasztásba való orosz beavatkozási kísérleteket, a hagyományosabbnak tekinthető kiberfenyegetésekre fókuszáltak, például az adathalászatra, és nem voltak megfelelően felkészülve az összehangolt dezinformációs kampányokra.
Hozzátette, a helyzet azóta sokat javult, amelyet az is bizonyít, hogy a választások Franciaországban és Németországban is komolyabb incidensek nélkül zajlottak.
