Az elmúlt évek jelentős árfolyamgyengülései miatt számviteli okokból keletkezett tőkehiány sok olyan vállalkozásnál is, amelyek üzleti modellje megfelelően működött. A devizaadóssággal, vagy devizás szállítókkal rendelkező, illetve határidős ügyleteket kötő cégeknél ugyanis a gyengülő forint miatt növekvő tartozást veszteségként kellett feltűntetni a könyvekben akkor is, ha közben tényleges gazdasági veszteségük nem volt. Az így keletkezett tőkehiányt záros határidőn belül pótolniuk kell.
Súlyos szankciók a mulasztóknak
Dr. Szarvas Júlia, a Deloitte Legal Ügyvédi Iroda ügyvédje elmondta: Ezt a problémát 2012-ben jogszabály módosítás révén enyhítette a törvényalkotó. Ennek köszönhetően a cégek a saját tőke hiányának számítása során figyelmen kívül hagyhatták a 2011-ben és 2012-ben indult üzleti évekről készített számviteli beszámolóban kimutatott összevont, nem realizált – azaz az adott időszakban le nem járt devizatartozás miatti – árfolyamveszteséget.
A 2013-ban indult üzleti évben kimutatott veszteség kapcsán azonban már nincs erre lehetőségük, a 2011-ben, illetve 2012-ben keletkezett tőkehiányuk figyelembevételétől pedig a 2014-es beszámoló elkészítéséig, azaz legkésőbb 2015. május 31-ig tekinthetnek el. Egyáltalán nem élhetnek már a saját tőke hiányának fenti kedvező számítási lehetőségével azok a társaságok, amelyek már az új Polgári Törvénykönyv alapján működnek. Az új kódexből ugyanis a fenti kedvezmény – feltehetőleg kodifikációs hiba folytán – kimaradt. Fontos, hogy az érintett cégek időben felkészüljenek az eltérő számítási mód következményeire, mert ha azt elmulasztják, súlyos szankciókkal, végső esetben a kötelező megszüntetés veszélyével kell szembenézniük.
Az egyik legnagyobb gond a nem realizált árfolyamveszteség
A Deloitte pénzügyi vezetők körében készített, devizaárfolyam-kockázatok kezelését vizsgáló vállalati felmérése szerint a nem realizált árfolyamveszteség az egyik leggyakoribb probléma, amit az árfolyamkockázatok okozhatnak a cégeknek. Ezt a válaszadók közel 50%-a említette.
Molnár Gábor, a Deloitte Kft. partnere elmondta: Az átmeneti szabályok szabta határidő sem jelentette, hogy az elmúlt időszakban hátradőlhettek volna a cégek, hiszen a korábbi évekhez képest a tartósan gyenge árfolyam miatt hosszú távú megoldást kellett találniuk a tőkeproblémák kezelésére. Erre többféle árfolyamkockázat kezelési megoldás is kínálkozik, de nem árt tisztában lenni ezek veszélyeivel, illetve hátulütőivel sem.
A legnépszerűbb kockázatkezelési megoldások
A Deloitte felmérése szerint a cégek körében az árfolyamkockázat-kezelési megoldások közül a legnépszerűbbek a határidős, opciós és swap ügyletek. Ezekkel flexibilisen lehet kezelni a kockázatokat, hirtelen árfolyammozgás esetén azonban eredmény volatilitást generálhat fedezeti számvitel alkalmazása nélkül. Ennek elmulasztása esetén akár azonnali veszteség is keletkezhet.
A következő két leggyakoribb módszer az egyéb természetes fedezési lehetőségek, illetve a szállítói-vevői szerződések újratárgyalása (árfolyamkockázat áthárítása), amelyek egyik előnye, hogy a kockázatkezelési stratégia könnyedén a vállalat üzleti modelljéhez igazítható. Habár a legolcsóbb és leghatékonyabb eljárásnak számítanak, hosszútávon a vevői kereslet csökkenését eredményezhetik. A deviza hitelállomány növelése illetve csökkentése a származékos ügyletek alternatív kockázatkezelési megoldása lehet. Elsősorban a devizában denominált folyószámla-hitelek esetében lehet előnyös, viszont alkalmazása előtt fontos figyelembe venni, hogy növelheti a mérleg devizaárfolyam kockázati kitettségét és egyéb likviditási kockázatot is generálhat.
Alternatív eszközök
Az alternatív kockázatkezelési eszközök használatát is egyre több vállalat fontolgatja. Ilyen eszköznek számít a fedezeti elszámolás (Hedge accounting), ami az üzleti célok alapján létrehozott származékos ügyletek negatív hatásainak megszüntetését segíti elő. Megfelelően összehangolva az üzleti modellel, adózási szempontból is kedvező eredményeket lehet vele elérni. Másik alternatív megoldás a devizás könyvvezetésre való áttérés, aminek alkalmazása során csökkenteni lehet a mérlegben és az eredmény kimutatásban jelentkező volatilitást, amennyiben az adott cég üzletmenete nagymértékben devizás tranzakciókon alapszik. A mérleg átstrukturálását és az üzleti folyamatok átszervezését szintén többen fontolják meg, hiszen előnyös lehet a mérleget érintő devizakockázati kitettségek szempontjából.
Molnár Gábor, a Deloitte Kft. partnere elmondta: Az alternatív kockázatkezelési eszközök összességében hatékonyan csökkentik a devizaárfolyam-kockázat okozta negatív hatásokat, habár komplexebb és időigényes fejlesztések – például az üzleti modell átalakítása, IT fejlesztés, részletesebb dokumentáció – lehetnek szükségesek alkalmazásukhoz.
