Kezelni fogják a válsághelyzetet
A migránsok áradata okozta válsághelyzet az Európai Unió kapuinál a francia államfő szerint „tragikus és súlyos, de kezelhető, és kezelni is fogjuk”.
„Az Európai Bizottság 120 ezer menekült elosztását fogja javasolni (az uniós tagállamok között) a következő két évben, ami 24 ezer ember Franciaország számára. Megcsináljuk” – fogalmazott Hollande a francia elnöki hivatalban tartott sajtótájékoztatóján.
Azt is jelezte, hogy Franciaország kész megrendezni egy nemzetközi konferenciát a menekültek helyzetéről Párizsban. Az időpontot nem pontosította az elnök.
Ellenzi a társadalom a befogadást
A menekültek befogadása „Franciaország feladata. A menekültjog része történelmének, az ország lényegének. Történelmét az üldözöttek, a menekültek meghatározták, velünk építették fel Franciaországot” – mondta Francois Hollande. Arra is emlékeztetett, hogy a menekültjog a francia köztársaság alapjoga, az alkotmány preambulumában is szerepel. A felmérések szerint a francia társadalom többsége ellenzi újabb menekültek befogadását.
Hollande arra is emlékezetett, hogy Berlin és Páris közös álláspontot alakított ki a menedékkérők méltányos elosztásáról az uniós tagállamokban, de álláspontja szerint ennél átfogóbb politikát kell kidolgozni, mert anélkül az elosztási mechanizmus „robbanni fog”, és az „Schengen végét” fogja jelenteni.
Utaltak ránk is
Bírálta a kelet-európai országokat, amiért ellenzik a menekültek befogadását, és utalt magyar álláspontra is, anélkül, hogy megnevezte volna.
„Vannak olyan országok, amelyek etnikai kritériumokat akarnak meghatározni, egyeseket befogadnának, másokat viszont nem, a vallások nevében. Vannak olyan országok, amelyek falakat akarnak építeni, és egyetlen menekültet sem akarnak befogadni” – fogalmazott Francois Hollande.
„Mit gondoltak volna ezek az országok harminc évvel ezelőtt, ha a berlini fal leomlásakor azt mondjuk: Nem, nem most, nem így, ne gyertek, várjatok, maradjatok ott, ahol vagytok!” – tette hozzá.
Megállítanák a gazdasági menekülteket
A „gigantikus humanitárius válság” elkerülése érdekében szerinte az Európai Uniónak együtt kell működnie a származási és tranzitországokkal.
„Látjuk, mi történik a Földközi-tenger másik oldalán. Ha nem lépünk fel annak érdekében, hogy legyenek olyan központok, ahol visszatartják, befogadják az embereket a lehető legközelebb származási országukhoz, akkor nem fogunk többé a menekülők válságával szembenézni, hanem egy gigantikus humanitárius válsággal kell (szembesülnünk), amely nem ezreket, hanem százezreket fog érinteni” – figyelmeztetett Hollande.
„Nézzünk szembe a valósággal: 4 millióan tartózkodnak Törökországban, Jordániában, Libanonban, több százezren Afrika szarvánál. Ha el akarjuk kerülni ezeknek az embereknek az exodusát, tömeges humanitárius segélyt kell adni ezeknek az országoknak” – vélte a francia elnök.
Hozzátette: „A származási és a tranzitországokkal együtt központokat állítunk fel azoknak, akik más, mégpedig gazdasági okok miatt akarnak menekülni, és nekik tényleges fejlesztési politikát indítunk. Ez lesz a témája a novemberi vallettai csúcstalálkozónak”.
Fennáll a kockázat
A francia elnök szerint a menekültek befogadásával párhuzamosan a terroristákkal szemben is fel kell venni a harcot, miután a terrorizmus és a háború „ezeknek a szerencsétlenségeknek és szörnyűségeknek” az oka. Emlékeztetett arra, hogy Franciaországban a terrorkészültség a legmagasabb fokozatú, de annak ellenére, hogy az utóbbi időben sikerült merényletkísérleteket meghiúsítani, a kockázat mindaddig fennáll, amíg „a fundamentalizmus gyűlöletet szít”.
Az Iszlám Állam „Irakban és Szíriában van. Az Iszlám Állam miatt menekülnek el családok ezrei, a merényletek miatt” – hangsúlyozta a francia elnök.
„Megkértem a védelmi minisztert, hogy holnaptól kezdődhessenek felderítő repülések Szíria felett. Ezekkel elképzelhetővé válnak a légi csapások az Iszlám Állam ellen, megőrizve a függetlenségünket a hadműveletekben és a döntésekben” – mondta Francois Hollande. Ezt azt jelenti, hogy Franciaország nem csatlakozik az Egyesült Államok vezette nemzetközi koalícióhoz a szíriai katonai beavatkozásban, hanem önállóan lép fel.
Korábban a francia diplomácia egyértelműen kizárta a szíriai beavatkozást. A francia hadsereg kizárólag Irakban vett részt eddig az Egyesült Államok által a dzsihadista szervezet ellen indított légi csapásokban. Szíriában a mérsékeltnek tartott ellenzéki erőket fegyverekkel és stratégiai tanácsokkal segítette, mert attól tartott, hogy a légi csapások Bassár el-Aszad elnök rezsimjét erősíthetik, amely a 2011 márciusban kirobbant szíriai felkelés kezdete óta több százezer ember haláláért felelős. Hollande szerint az Iszlám Állam az elmúlt két évben megerősödött, ez indokolja, hogy Szíriában is bombázzák az állásait.
Tárgyalni kell
A francia elnök a szárazföldi beavatkozást ugyanakkor kizárta, mert az szerinte „következetlen és irreális lenne”. „Irreális lenne, mert egyedül lennénk, következetlen, mert megszállási hadművelet lenne” – hangsúlyozta.
„Irakban az irakiaknak kell harcot vívni, Szíriában pedig a felkelésben résztvevő szíriaiaknak, és a szomszédos országoknak, a regionális erőknek is vállalniuk kell a felelősséget” – fűzte hozzá. Megerősítette, hogy Franciaország továbbra is politikai megoldást sürget Szíriában.
„Álláspontunk szerint minden olyan országgal tárgyalnunk kell, amely ezt a megoldást és ezt az átmenetet sürgeti. Az Öböl-országokra gondolok, de Oroszországra, Iránra is, és azokra, akik már tagjai a koalíciónak” – mondta Hollande.
54 ezer menekültet vennének át tőlünk
Juncker szerdán Strasbourgban, az Európai Parlament plenáris ülésén vázolja a drámaivá vált európai menekülthelyzet kezelését célzó legújabb elgondolásait.
Májusban a brüsszeli bizottság még azt indítványozta, hogy Olaszországot és Görögországot összesen 40 ezer fővel tehermentesítsék a többiek, országonként meghatározott, kötelező kvótarendszer alapján. A kötelező kvóták gondolata a tagállamok képviselői között nem kapta meg a szükséges mértékű támogatottságot, de a legtöbb tagállam önként vállalta több-kevesebb menekült átvételét.
Időközben az illegális bevándorlók száma rohamosan nőtt, és az EU immár a legnagyobb migrációs nyomásnak kitett országok között ismeri el – Olaszország és Görögország mellett – Magyarországot is.
Az uniós forrás hétfői tájékoztatása szerint Juncker azt fogja javasolni, hogy a 40 ezret fejeljék meg további 120 ezerrel, és ebből a 120 ezer emberből 54 ezret a magyaroktól vegyenek át a többiek. E 120 ezres létszámból a legtöbbet – 31 és fél ezer embert – Németország vállalja, Franciaország pedig 24 ezret.
Egyelőre nem döntenek a támogatásunkról
Natasha Bertaud, az Európai Bizottság szóvivője az intézmény hétfői brüsszeli sajtótájékoztatóján nem ismertetett konkrét számadatokat. Közölte ugyanakkor: Dimitrisz Avramopulosz, a migrációs ügyekért felelős EU-biztos még a hónap vége előtt Magyarországra utazik.
Avramopulosz a korábbi tervek szerint – amelyről Bertaud is említést tett a múlt héten – hétfőn tárgyalt volna Budapesten, és közölte volna az Európai Bizottság válaszát a nyolc millió eurós magyar támogatási kérelemre.
Avramopulosz jelenleg Ausztriában tartózkodik, ahol délután sajtótájékoztatót tart. Natasha Bertaud megfogalmazása szerint nem sikerült megszervezni, hogy az EU-biztos ugyanazon a napon mindkét tagországban – Ausztriában és Magyarországon is – látogatást tegyen. Az ezzel kapcsolatos újságírói érdeklődésre azt válaszolta, hogy Dimitrisz Avramopulosz magyarországi útját még e hónapban le akarják bonyolítani, valamint a brüsszeli bizottság nem kíván késlekedni a magyar támogatáskérésre adandó válasszal.
Egy másik riporter azt kérdezte, támogatni akarja-e a bizottság Magyarországot a menekültek egy részének átvállalásával annak nyomán is, hogy „Orbán Viktor kemény irányvonalat követ”. Natasha Bertaud válasza szerint az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény tisztában van azzal, milyen szükséghelyzet állt elő Magyarországon menekültügyben: az ország a második EU-ország lett a beáramló menekültek számát illetően.
„Ezért Magyarország melletti szolidaritásunkat juttatjuk kifejezésre, miként tennénk azt bármely más EU-tagállam esetében is” – fogalmazott a brüsszeli szóvivő.
