Eddig közvetítők voltak a vállakozások
A szigorítások kapcsán fontos, hogy a fogyasztók, és az árubemutatókat szervezők is körültekintően járjanak el. A fogyasztók esetében lényeges, hogy fontolják meg, ténylegesen szükségük van-e az adott termékre, tájékozódjanak arról, az máshol mennyibe kerül, és ha ajándéksorsolás reklámját látják, hitelt kínálnak számukra, jelezzék a hatóságok felé.
A termékbemutatókat szervező vállalkozások hitel felkínálása esetén pénzügyi közvetítőkként jártak el. A hitelintézeti törvény azonban 2015. december 12-től megtiltotta az árubemutatóval egybekötött termékértékesítés során pénzügyi szolgáltatás nyújtását. Az új szabályozás kizárólag a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz (például bankkártya) használatával összefüggésben nyújtott pénzügyi szolgáltatásra ad lehetőséget.
Egyes vállalkozások visszaéltek
Az elmúlt évek kedvezőtlen tapasztalatai sarkallták arra a jogalkotót, hogy szigorítsa az árubemutatókon történő termékértékesítés jogszabályi hátterét. A termékbemutatókon részt vevő fogyasztók nagy része ugyanis a 70-80 év feletti korosztályba tartozik, amely kiemelten kiszolgáltatott és sérülékeny.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Ezzel visszaélve egyes vállalkozások a bemutatókon nem ritkán jelentősen túlárazták a termékeiket, tevékenységük sikerét pedig gyakorta megtévesztésen alapuló tájékoztatásokkal, értékesítési technikákkal is fokozták, amelyek nyomán a fogyasztót megalapozatlan és azonnali döntések meghozatalára késztették.
Mivel az árubemutatókon felkínált termékek ára többnyire meghaladta a fogyasztók pénzügyi lehetőségeit, a vállalkozások jellemzően lehetővé tették a hitelfelvétel útján történő vásárlást. Ilyenkor a vállalkozás – egy pénzügyi intézmény közvetítőjeként – az árubemutató során adott lehetőséget arra, hogy a fogyasztó rajta keresztül hiteligényléssel forduljon az adott pénzügyi intézményhez.
Szigorítottak a szabályozáson
A hitel- vagy kölcsönszerződés megkötésének elősegítése jogi értelemben pénzügyi szolgáltatás nyújtásának minősül. Így jogellenes az is, ha az értékesítés során egy – nem pénzügyi – vállalkozás olyan információt közöl, amely alapján végül hitelfelvétel történik.
Minden olyan esetben, ahol a termék árubemutatón történő megvásárlásához a fogyasztó hitelt igényel, felveti a jogsértés gyanúját, ha az árubemutatót szervező, a terméket értékesítő, s a hitelt nyújtó vállalkozás között üzleti (közvetítői) kapcsolat mutatható ki. Hasonlóan jogsértésre utalhat az a körülmény is, ha egy vállalkozás árubemutatós értékesítéseihez visszatérően azonos pénzügyi intézmény hitelnyújtása kapcsolódik.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”81″]
Előbbiek mellett a szervezők számára a gazdasági reklámtevékenység szóló törvény módosítása értelmében az árubemutatóval egybekötött termékértékesítéshez kapcsolódóan immár tilos az ajándékjuttatás, az árengedmény, a kedvezmény, a vagyoni előny és az ajándéksorsolás reklámja is. A szabályozás által feltételezhetően csökken a részvételi kedv, így csökken a potenciálisan veszélyeztetett vásárlók száma is.
Haladéktalanul intézkedni fognak
A szigorú ügyfélszolgálati előírások – melynek köszönhetően, a vásárlók a cégeket el tudják érni és élni tudnak az elállási jogukkal – szintén az árubemutatón részt vevő fogyasztók érdekeit szolgálják. Az árubemutató törvényi fogalma kapcsán az árubemutatóval egybekötött termékértékesítés fogalmi körébe sorolható bármely, a termék bemutatása, illetve forgalmazása céljából szervezett utazás vagy rendezvény.
Az egyes tilalmak betartása érdekében fellépő hatóságok az „árubemutató” jogalkotói célokkal ellentétes, szűkítő jellegű jogértelmezését nem tartják megengedhetőnek. Nem tartják elfogadhatónak a pénzügyi szolgáltatásnyújtást tiltó rendelkezések olyan megkerülését sem, amely esetében egy vállalkozás fizikailag vagy időben választja el a termékértékesítést és a hitelnyújtást, vagy ennek látszatát kívánja kelteni.
A hatóságok az árubemutatókkal kapcsolatos eljárásaik során folyamatosan együttműködnek, kiemelt hangsúlyt fektetve arra, hogy a törvénymódosítások elérjék a jogalkotó által kitűzött célokat. Ha bármelyik ellenőrző hatóság jogszabálysértést, az előírások megkerülésére irányuló magatartást, vagy erre utaló körülményt észlel, haladéktalanul megteszi a szükséges intézkedéseket.
