Hozzátette: elkezdték megnézni, hogy az állampapírok – amelyek sok mindenhez fedezetként szolgáltak – megvannak-e még. Megjegyezte: lehet, hogy már csak fiktív módon van fedezet bizonyos ügyletek mögött.
Nem nyomozók
Rámutatott arra, hogy a munkabizottság nem nyomozó hatóság. A munkabizottságban azt szeretnék elérni, hogy lehetőség szerint az állami intézményeknél ne legyen fennakadás, ne maradjanak ellátás nélkül. A munkabizottság feladata lesz az információ átadás is, példaként említette a miniszter, hogy már közölték az érintett önkormányzatokkal, nyissanak új számlát, ahová a kincstár utalni tud.
Az államnak, a kormánynak most az a dolga, hogy megnézze, az állami intézményeket milyen kár érte, 84 önkormányzat számlája ragadt bent az érintett pénzintézetekben. A legfontosabb, hogy márciusban a bérek, a szociális juttatások, támogatások kifizetésre kerüljenek – hangsúlyozta a nemzetgazdasági miniszter. Hozzáfűzte, hogy 52 nemzetiségi önkormányzatnak is a pénze az érintett pénzintézeteknél van, de még fel kell mérni, hogy fizetésekről, vagy dologi kiadás fedezetéről van-e szó – tette hozzá.
Botrány
A miniszter felháborítónak nevezte, hogy korábban éveken keresztül lehetett adatokat hamisítani, úgy vélte: valószínűleg jól szervezett körről van szó, ha a felügyelet elől el tudták titkolni az információkat. Felidézte: 2009-ben volt egy törvénymódosítás, amely lehetővé tette, hogy öt évente kelljen egy ilyen céget átvilágítani, az új felügyeleti vezetés hivatalba lépésével, már az első vizsgálatoknál kiderültek a „disznóságok”.
Furcsa módon ugyanazok az emberek kerülnek elő az ügyben, akik korábban már eltüntettek pénzt, köztük közpénzeket is a nyilvánosság elől – mondta Varga Mihály. Példáként említette a Globex volt vezetőjét, Gyarmati Jánost, a Buda-Cash korábbi vezérigazgatóját.
Adódik a kérdés, hogy akivel kapcsolatban egyszer már bűncselekmény felmerült, vagy pláne, akivel szemben jogerős bírósági ítélet van, az mit keres még a gazdasági életben, hogyan lehet rá pénzt bízni – fogalmazott a miniszter.
A kormány célja
Emellett Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára péntek reggel a Kossuth Rádióban azt mondta, a kormányzat célja most az, hogy biztosítsa a jövő héten esedékes kifizetéseket azoknál az önkormányzatoknál, amelyek a DRB bankcsoportnál vezették számlájukat.
Az államtitkár elmondta: a Magyar Államkincstár minden hónapban 26-án utalja ki az adott havi támogatást az önkormányzatoknak, ekkor kellett volna utalni annak a 84 önkormányzatnak is, amelyeknek a Buda-Cash Brókerházhoz kapcsolódó DRB bankcsoportnál van számlája.
Most ez nem történt meg, hanem az önkormányzatoknak nyitottak egy alszámlát az államkincstárnál, és a pénz ott van.
Mire elég?
Tállai András kifejtette: azt kell fölmérni, hogy elegendő-e ez az összeg az önkormányzatoknak arra, hogy a jövő héten tudjanak adni fizetést, juttatást, segélyt. Ha nem elegendő, akkor rendkívüli kormányzati intézkedés kell, erről még pénteken meglesz az összesítés, és készítenek egy előterjesztést a miniszterelnöknek, hogy ezek az önkormányzatok rendkívüli juttatást kapjanak.
Arra a kérdésre, hogy hosszabb időszakra is kell-e készülni ilyen intézkedésekkel, az államtitkár azt mondta, hogy most a jövő héten esedékes kifizetések biztosítása a cél, a következő feladat lesz felmérni az önkormányzatok beragadt pénzét, kárát, mennyi EU-s támogatás és állami támogatás van a bankcsoportnál vezetett számlákon.
Az államtitkár fontosnak nevezte, hogy az érintett magánemberek, cégek, önkormányzatok értesítsék a partnereiket, hogy ne az eddigi számlájukra utaljanak nekik, és nyissanak egy új számlát a lehető legsürgősebben, hogy ne kerüljenek még nagyobb bajba.
