A nemzetgazdasági miniszter azt is kifejtette: 0,5-1 százalék közötti növekedést vár, és lát lehetőséget további kamatcsökkentésre.

A gyengébb forint támogatná az export vezérelte gazdaságot, de ártana nagy számú magyar háztartásnak, vállalatnak és az államnak, amelyeknek mind van devizaadósságuk – tette hozzá a miniszter.

„Egyszerre kell mérsékelnünk külföldi deviza-kitettségünket és segíteni az export növekedését” – mondta Varga Mihály.

Az idei növekedési kilátásokat illetően a miniszter elmondta: személyes véleménye szerint a GDP 0,5-1 százalék közötti ütemben fog bővülni.

A lap emlékeztet, hogy a kormány hivatalos prognózisa 0,9 százalék, a nemzeti banké 0,5 százalék, egyes elemzők pedig további csökkenésre fogadnak.

A költségvetést illetően Varga Mihály kifejtette, hogy jelenleg nincs szükség a büdzsé módosítására. A kormány megvárja az első negyedévi GDP-adatot, mielőtt elküldi konvergencia-jelentését az EU-nak, de legfeljebb a május 15-én esedékes hivatalos adatok után módosítja a költségvetés számait. Varga Mihály emlékeztetett rá, hogy a költségvetésben a GDP 1,3 százalékának megfelelő, 400 milliárd forintos tartalék van, ami segít enyhíteni az esetleges bevételkiesések hatását.

A kormány a növekedés és a hitelezés ösztönzése érdekében jobban együtt akar működni a jegybankkal – mondta a miniszter, de hangsúlyozta, hogy a bank maga felel monetáris politikai döntéseiért. A jegybank előtt nyitva lévő egyik opció lehet, hogy államkötvényeket vásárol a másodpiacon, ahogy az Európai Központi Bank teszi, de „ez nem azt jelenti, hogy korlátlanul és feltételek nélkül” – jegyezte meg Varga Mihály.

A jegybanki kamatokat illetően a miniszter elmondta: a kormány nyilvánvalóan előnyben részesíti az alacsonyabb kamatokat, az viszont a jegybank dolga, hogy megálljon azon a határon, amelyen a kamatcsökkentés nem vált ki jelentős hozamemelkedést.

„Azt hiszem az alapkamat még nem érte el ezt a küszöböt (…), de valószínűleg közeledünk hozzá” – vélte Varga Mihály.