A rangsor végén kullogunk
Az Intrum Justitia Európa vezető követeléskezelő vállalatcsoportja évente elkészíti Európai Fogyasztói Fizetési Jelentését. Az idei kutatásban 21 ország 21 317 európai – köztük 1005 magyar – állampolgár vett részt. A kutatás adati szerint tavaly óta nőtt azon háztartások aránya, amelyek nem tudják időben fizetni számláikat.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”99″]
„A kutatás rámutat, hogy a magyar családok jelentős részének akadnak pénzügyi nehézségei. Mindannyiunk érdeke, hogy a háztartások gyorsan és könnyen túllendüljenek az esetleges anyagi kihívásokon” – emelte ki Felfalusi Péter, az Intrum Justitia vezérigazgatója.
A megkérdezett európaiak 44 százalékával már legalább egy alkalommal előfordult, hogy késve fizették be számlájukat az elmúlt 12 hónap során – ennek fő oka az, hogy nem állt rendelkezésükre a számlák rendezéséhez szükséges összeg. Görögországban a legmagasabb a késve fizetők aránya, a mediterrán országban a megkérdezettek 76 százaléka nem fizetett időben.
Dániában és Spanyolországban a legalacsonyabb a késve fizetők aránya, de még itt is a lakosság 31 százaléka, azaz közel minden harmadik ember fizetett határidőn túl az elmúlt évben. Magyarországon ez a mutató 64 százalék, amivel csak Görögországot előzzük meg az európai rangsorban.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Még mindig külföld a cél
Tízből három magyar megkérdezettben merült már fel a külföldre költözés gondolata pénzügyi helyzete miatt. Ez az arány a kutatásban résztvevő országok közül – Görögország mellett – hazánkban a legmagasabb. A legnépszerűbb célországok Ausztria (25%), Németország (19%) és Nagy-Britannia (16%). Összességében azonban kevesebben terveznek a külföldre költözéssel, 5 százalékkal csökkent a pénz miatt elvágyódók aránya.
„A külföldre távozó munkaerőt új munkahelyekkel lehet visszacsábítani. Ebből a szempontból nagyon pozitívnak értékeljük a kormányzat társasági adócsökkentési kezdeményezését. Meggyőződésünk, hogy ezzel új szolgáltatói központok jönnek Magyarországra, amelyek újabb munkahelyeket teremtenek” – hangsúlyozta Felfalusi Péter.
A hiányosságok is közrejátszanak
Az európaiak 27 százaléka állítja, hogy időnként nem tudja visszafizetni tartozásait. Az ebbe a csoportba tartozók anyagi helyzete jelenleg rosszabb, mint tavaly volt, valamint reményeik is kedvezőtlenebbek pénzügyeik jövőjét illetően. Ezt a következő adatok támasztják alá.
Európai összehasonlításban a megkérdezettek közel 30 százalékának az adósságok visszafizetése problémát jelent, a magyar lakosság esetében ez az arány közel 40 százalék. Közülük is jóval nagyobb arányban gondolják úgy a magyarok, hogy a rendelkezésükre álló pénz nem elegendő egy kiegyensúlyozott élethez (15 százalék és 25 százalék).
Az európaiak elsősorban banki forrásból próbálják megoldani anyagi gondjaikat, míg Magyarországon inkább a család és a barátok nyújtanak segítséget. Mind az európai, mind pedig a magyar megkérdezettek közel azonos arányban (körülbelül 20 százalék) értenek egyet azzal, hogy a pénzügyi edukáció hiánya szerepet játszik a rossz anyagi helyzet kialakulásában.
A magyar adatok alapján bizakodásra ad okot, hogy a válaszadók a tavalyi évhez képest kedvezőbben látják a jövőt; 4 százalékkal többen bíznak abban, hogy személyes pénzügyi helyzetük javulni fog, és ugyanennyivel nőtt azok aránya is, akik hosszútávon is bíznak ebben.
