Lakhatási szakértők és kutatók részvételével zajlott a napokban az a tanulmánykötet bemutató és kerekasztal-beszélgetés, amit a Habitat for Humanity Magyarország a majdnem egymillió embernek otthont adó bérlakásokról, illetve a jelenlegi lakáspiaci helyzetre adott megoldási javaslatairól tartott a FUGA Építészeti Központban.
Megfizethető és biztonságos?
A nyár elején indult #feketelakás petíciós kampány során a Habitat három irányelv mentén javasolt szakpolitikai megoldásokat a jelenlegi bérlakásszektor megfizethetővé és biztonságossá tételére. Ezeket a javaslatokat támasztja alá a napokban megjelent “A megfizethető bérlakásszektor felé” tanulmánykötet.
A kötet szerzői a magyar magánbérlakásszektor és bérlők tapasztalatainak áttekintése mellett hat európai ország különböző, a bérlakásszektor megfizethetőségét és kiszámíthatóságát biztosító lakáspolitikai gyakorlatát vizsgálták meg.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A megvizsgált gyakorlatok alapján a szervezet a #feketelakas petíciós kampányban megfogalmazott három irányelv mentén olyan lakáspolitikai intézkedések bevezetését és eszközök alkalmazását javasolja, amelyek akár pár éven belül lényegesen biztonságosabbá és megfizethetőbbé tudnák tenni a bérlakásokat.
Világos jogok és kedvező feltételek
A Habitat első pontja szerint a lakásbérlés és -bérbeadás jogi-intézményi feltételein szükséges javítani, ugyanis a törvények jelenleg fontos kérdéseket nem tisztáznak, a hosszú távú bérbeadásnak nem teremtenek kedvező feltételeket.
Írország a lakásbérléssel kapcsolatos intézményrendszer hatékonnyá tételében rendelkezik értékes tapasztalattal. A szigetországban a kormány ugyanis Lakásbérleti Bizottságot (LB) állított fel, amely egyszerre látja el a bérlakásszektor monitorozását, tájékoztatja a szereplőket jogaikról és kötelezettségeikről és működik közre a bérbeadók és bérlők közötti viták rendezésében.
Ez utóbbi különösen fontos, mivel egy bérleti jogviszony során a feleknek kisebb költségekkel, károkkal kapcsolatban támadhat vitájuk, amit nem éri meg egy hosszadalmas és költséges bírósági eljárás keretében rendezni. A vitarendezés bíróságon kívül, mediátorok bevonásával zajlik és az esetek háromnegyedében a feleknek sikerül is megegyezniük.
Példamutató olaszok
Mivel jelenleg Magyarországon a lakástulajdonosok lakásaikat rövid távra adják bérbe, a szervezet szerint a hosszú távú bérbeadást vonzóbbá kell tenni a rövid távra bérbeadott lakásokénál hosszabb felmondási idő és kedvezőbb adókulcsok bevezetésével.
A legnagyobb lakbéremelkedéssel sújtott településeken a tulajdonosokat további adókedvezményekkel kellene a piacinál alacsonyabb árú és legális bérbeadásra ösztönözni. Ehhez hasonló adókedvezményeket vezettek be Olaszországban a kilencvenes évek végén.
A tulajdonosok a szabályozott és a piaci bérű lakáskiadás közül választhatnak, és mivel a szabályozott rezsimben a tulajdonosok és a bérlők is jelentős adókedvezményt kapnak, sokan adják bérbe lakásukat a piacinál alacsonyabb áron.
A szabályozás sikerét mutatja, hogy Olaszországban a 2015-ös adózási statisztikák szerint a magánbérlakások 26 százaléka tartozott a szabályozott rezsimbe.
Nonprofit társaságoké a jövő?
A fentieken túl a Habitat munkatársai úgy gondolják, nonprofit lakástársaságok, közösségi földalapok és a lakhatás egyéb, nem piaci formáinak létrehozásával és támogatásával el lehetne érni, hogy erős társadalmi misszióval rendelkező szervezetek adjanak bérbe lakásokat a piacinál kedvezőbb áron , részben piaci tevékenységükből finanszírozva szociális lakásbérbeadásukat.
A nonprofit lakástársaságok működéséről, a piacinál olcsóbb lakásokkal kapcsolatos hazai igényekről és a lakhatási forma magyarországi működésének feltételeiről lakhatási szakértők és kutatók beszélgettek a kötetbemutató előadást követően.
“Az albérletpiacon jelen lévők vagy élethelyzetükből adódóan vagy anyagi okokból bérelnek lakásokat. Míg az egyik csoport a fiatalok, egyetemisták, addig a másik oldalon azok állnak, akik nem engedhetik meg maguknak a saját tulajdonú lakásvásárlást” – mondta Somogyi Eszter, a Városkutatás Kft. kutatója.
“Ezeknek az embereknek a lakáshoz jutását egyrészt pénzbeli támogatások, másrészt szociális bérlakások tudják segíteni” – hangsúlyozta.
Lakhatási problémák
Misetics Bálint lakáspolitikai szakértő és lakhatási aktivista szerint ezek a szervezetek is csak akkor tudják kezelni a lakhatási szegénység problémáját, ha világos szabályok garantálják a rászorulók lakáshoz jutását.
Hiszen jelenleg, mint mondta, “azt látjuk, hogy gyakran még az önkormányzatok is kedvezőbb helyzetű családoknak igyekeznek kiadni a szociális bérlakásokat.”
A fizetési elmaradással érintett családok számára szóló jó gyakorlatról Csillag Tamás, a Nemzeti Eszközkezelő vezérigazgatója osztotta meg tapasztalatait a beszélgetésen.
“A Nemzeti Eszközkezelő és a Máltai Szeretetszolgálat egy olyan rendszer felépítésén dolgozik, amelyben a szociális alapú lakhatás mentorálási szolgáltatással egészül ki” – mondta.
“A tapasztalat azt mutatja, hogy a nehéz sorsú családokat nem elég alacsony bérleti költségű lakáshoz jutni, gyakran más jellegű segítségre is szükségük van. Ez a segítség adott esetben akár egy szociális munkás is lehet, aki a rászoruló családok gazdálkodásában segít” – magyarázta.
A kampány keretében a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz is eljuttatott javaslatcsomag tanulmánykötet formájában online is elérhető az érdeklődők számára.
