Nem ez az első eset
Látványos fejlődés ment végbe az elmúlt években az épületenergetikai technológiák területén, ennek ellenére a magyarországi városok többségében a légszennyezés mértéke még mindig gyakran átlépi az egészségügyi határértéket a fűtési szezonban.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”103″]
Ezt igazolja vissza annak a 2005. január 1-jén hatályba lépett uniós irányelvnek az alkalmazása is, amely az autóhasználat korlátozását is magukba foglaló intézkedések bevezetésére kötelezi a tagállamokat azokban az esetben, ha egy évben a levegő szállópor tartalma (PM10) 35 napnál tovább van az egészségügyi határérték felett.
Ennek következtében Budapesten 2009-ben egyszer, három napon keresztül, 2011-ben kétszer, összesen négy napon keresztül, 2012-ben egyszer, egy napon keresztül, 2015-ben egyszer, két napon keresztül rendeltek el szmogriadót.
Nem segít a közlekedés korlátozása
A levegő magas szállópor koncentrációja pedig ma már nem a gépjármű-forgalomra vagy az ipari károsanyag-kibocsátásra vezethető vissza legnagyobb mértékben. Ugyanis a szállópor-kibocsátásért mintegy kétharmados arányban a szilárd tüzelésű, lakossági egyedi fűtési rendszerek működése a felelős.
Ezt figyelembe véve a közlekedési korlátozások is csak rövid távú, eseti megoldást nyújthatnak a légszennyezettség csökkentése terén. A hosszú távú megoldást az egyedi fűtési rendszerek részarányának csökkenése, illetve ezzel egyidejűleg a távhőszolgáltató rendszerek fejlesztése kínálja, ott ahol a technológiai feltételek ezt lehetővé teszik.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
„A távhő a nagyvárosias lakónegyedekben többnyire eleve kedvezőbb alternatívát kínál a lakások, illetve a középületek fűtésére, mint az egyedi megoldások. Emellett környezetvédelmi szempontból is érdemes a távhőt választani.”
„Hiszen minden esetben kedvezőbb egy helyen, a jogszabályi előírások betartása mellett, ellenőrzött körülmények között termelni a fűtéshez szükséges hőt, mint egyedi fűtési megoldásokat üzemeltetni. További előnye a távhőtermelésnek, hogy a megújuló energiaforrások széles körű felhasználását teszi lehetővé” – hangsúlyozta Bicskei Tibor, a Veolia Energia Magyarország Zrt. távhő ágazatának vezetője.
Van alternatíva
Miután Magyarországon az elmúlt évek során megállt a távhőrendszerbe kötött lakások arányának csökkenése, a 2015-ös adatok szerint a hazai lakásállomány 17,4 százaléka veszi igénybe a távfűtést. Így a mintegy 4 milliós magyarországi lakásállományon belül több mint 650 ezer háztartás fűtését biztosítják a távfűtési rendszerek.
A távfűtési rendszer környezetvédelmi előnyeit tovább növeli a megújuló energiaforrások felhasználásának lehetősége. A megújuló energiaforrások energiafogyasztáson belüli részarányának növelése pedig egyszerre mérsékelheti a fosszilis energiaforrások felhasználását, valamint csökkenti a külföldről származó energiahordozók iránti függőségét.
