A tájékoztatás szerint ezzel a program korábbi szakaszaival együtt több mint 33 ezer kis- és középvállalkozás (kkv) jutott hitelhez.
Elindult a kivezetés
Az MNB 2016 elején a bankok piaci hitelezésre való átállását elősegítő növekedéstámogató program (ntp) részeként indította el az növekedési hitelprogram harmadik, kivezető szakaszát, amelynek két pillérében 2016 végéig van lehetőség – kizárólag beruházásokat finanszírozó – hitelszerződések megkötésére.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”96″]
A jegybank közleménye szerint a program harmadik szakaszában – 2016. január 1-től július 1-jéig – a részt vevő hitelintézetek 125 milliárd forint összegű szerződésről közöltek adatot, ami 5850 ügylethez és 4615 vállalkozáshoz kapcsolódott.
Ebből 100,8 milliárd a forintfinanszírozást lehetővé tevő I. pillérhez kötődik, míg 24,3 milliárd forintnyi hitelt devizában nyújtottak a hitelintézetek a II. pillér keretében a természetes fedezettel rendelkező kkv-k számára.
Felpöröghet még a program
Az MNB szerint 2016 második félévében a növekedési hitelprogram gyorsuló kihasználására lehet számítani, ebben segíthet az EU-s támogatások gyorsuló lehívása, a földhitelprogram felfutása, valamint a nhp devizapilléréhez kapcsolódó banki termékfejlesztések befejeződése.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A program eddigi három szakaszában, 2013 júniusa óta több mint 33 ezer vállalkozás jutott finanszírozáshoz, 2251 milliárd forint összegben.
Az MNB közölte, hogy az I. pillér igénybevétele júniusban átlépte a terméktájékoztatóban szereplő 60 milliárd forintos küszöböt, mostantól minden naptári hónap első keddi munkanapján közzéteszik a keretösszeg kihasználtságának aktuális mértékét. Az MNB közleményében emlékeztet, hogy a monetáris tanács június 7-én az I. pillér eredetileg 300 milliárd forintos keretösszegének 100 milliárd forinttal való megemeléséről döntött.
A rekord alacsony szintű alapkamat tartós fenntartása mellett ezzel is elő kívánja segíteni, hogy biztosan megvalósuljon a kkv-hitelállomány idei évre várt 5-10 százalékos bővülése, ami a reálgazdaság megfelelő növekedéséhez szükséges – közölte az MNB.
Hozzátették, a hitelintézetek közti allokációjára – a bankszövetség kérését szem előtt tartva – oly módon kerül sor, hogy a kkv-hitelezés iránti elkötelezettségüket mutató, de már szűkülő kerettel rendelkező hitelintézetek minél nagyobb teret kaphassanak tevékenységük folytatásához.
