Kedvező környezetben
Az IMF előrejelzése szerint a világgazdaság növekedési üteme lassan megközelíti a 4 százalékot, ezen belül a fejlett országoké a 2, a fejlődőké az 5 százalék felé tart. Az alacsony kőolajárak, a negyedik ipari forradalom, az alacsony kamatkörnyezet és a lassan apadó likviditásbőség hatására a fogyasztási és a növekedési mutatók egyre kiterjedtebb és megalapozottabb növekedést vetítenek előre.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”103″]
Részvényesi szempontból ez optimálisnak tekinthető, hiszen a vállalati eredmények javulásába vetett bizalom is erősödik. 2017-ben már több részvényindex is emelkedést mutatott. Kiemelkedően jól teljesít a kelet-közép-európai CETOP index, amely január óta közel 20 százalékkal emelkedett forintban, és ezzel az isztambuli tőzsde mellett az egyik legjobban teljesítő részvénypiaccá lépett elő ebben az esztendőben – mutatott rá Kocsi János.
Jó makrokörnyezetben
A régió a stabilitás egyik szigetének tekinthető: a GDP növekszik, az államháztartási egyenlegek és a fizetésimérleg-pozíciók (Romániát kivéve) javulnak. A térség országai sokat profitálhatnak a beinduló európai növekedésből, gazdaságaiknak pedig vannak olyan motorjai, amik ma még csak alapjáraton forognak, de hamarosan felpöröghetnek. Ilyen motor mindenekelőtt az európai uniós támogatás, ami a következő két évben jelentős külső forrást biztosít a térségnek. A kamatok mindenütt alacsony szinten vannak, és az infláció még nem indokol érdemi emelést. A bankrendszer mérlegei kitisztultak, a hitelezés viszont eddig még nem lendült be.
„Ugyanakkor a régiós országok számára ez kegyelmi állapot, amelyet érdemes lenne kihasználni arra, hogy a gazdaságaikat tartós növekedési pályára állítsák” – hívta fel a figyelmet a szakértő.
Ennek feltétele az intézményrendszer átalakítása és hatékonnyá tétele, ami magában foglalja az oktatás, az egészségügy és az igazságszolgáltatás fejlesztését, az állami beruházások és vállalatok hatékonyságának növelését, a bürokrácia csökkentését, valamint a szociális intézményrendszer növekedésbarát átalakítását.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Magyarország még a régión belül is kiemelkedően jól teljesített az elmúlt években, és a következő két esztendőre előre tekintve is jelentős növekedés lehet az országban. Ennek egyik oka, hogy Magyarország feltehetően minden más régiós országnál több uniós támogatást hív le a következő két évben. Fellendülőben van a lakossági fogyasztás, amit az emelkedő reálbérek a következő időszakban még erőteljesebben támogatnak. A folyamatokat a költségvetés élénkítéssel, a monetáris politika pedig laza kondíciókkal támogatja.
Mit mutat a P/E?
A fentiek ellenére a régiós piacok árazása még egyáltalán nem feszített. A P/E értékek alapján látszik, hogy a régió még mindig az olcsóbb piacok közé tartozik. A fejlett piacok már túlértékeltek, az MSCI indexet elsődlegesen az amerikai piacok húzzák fel. A török és az orosz piac pedig rendkívül olcsó, bár Törökország esetében jóval nagyobb kockázattal, Oroszországnál pedig a növekedés hiányával kell számolni.
Ha szektorfókuszra váltunk, a P/E értékek alapján az látszik, hogy a térségben az áramszolgáltatók, a gáz- és olajipar vállalatai, de mindenekelőtt a bankok (elsősorban a cseh bankok) tekinthetők vonzó befektetési célpontnak, de más szektorokban is találni vonzó kockázat-hozam arányú befektetéseket.
Olcsó még a régió
Ami a részvénypiacokat és a régió vállalatait illeti, a részvényárfolyamok növekedése tovább folytatódhat. A vállalatok nemzetközi összevetésben még mindig alulárazottnak mondhatók, de már indokolt köztük a szelekció. Magyarország a következő két évben ugyancsak jó választás lehet befektetési szempontból, de a BUX index elmúlt két évben tapasztalt jelentős emelkedése után itt különösen fontos lehet a körültekintő részvénykiválasztás. A hitelezés felfutásának egyik nyertese például az OTP lehet.
Románia esetében a legjobb évek makrogazdasági szempontból mögöttünk vannak, de vélhetően az előttünk állóak sem lesznek olyan rosszak. A GDP növekedési üteme 3-4 százalékra mérséklődhet, ami még mindig kiemelkedő. A kialakult ikerdeficit (folyó fizetési mérleghiány és költségvetési hiány) egyelőre kezelhetőnek tűnik. Az antikorrupciós intézkedések folytatódhatnak, ami jelentős reformnak számít. A fentiek fényében a román részvények még egyáltalán nem drágák, ráadásul a román tőkepiac kapitalizáció és likviditás szempontjából fokozatosan és stabilan fejlődik.
Csehország árazása annak fényében attraktív, hogy rendkívül alacsony kockázatú és stabilan – bár fejlődő országhoz képest nem kiemelkedő mértékben – növekvő gazdaságról van szó. Lengyelország jelentős növekedés előtt áll, a kiskereskedelmi értékesítés és a fogyasztás bővülése, valamint a még mindig nyomott árazás lehet a jó részvénypiaci teljesítmény alapja.
A fentiek miatt nem tűnik elképzelhetetlennek, hogy a román, a cseh és a lengyel tőzsdeindex is visszakapaszkodik a válság előtti szintekre, vagy akár meg is haladja azt, hasonlóan a BUX-hoz.
Óvatosan a piacon
A viszonylag kedvező kilátások mellett kockázatot jelenthet, hogy a piacok kezdenek hozzászokni, hogy már hosszú évek óta viszonylag nagy a nyugalom. Ha bekövetkezik egy olyan kockázati (például geopolitikai) esemény, ami az indexek visszaeséséhez vezet, a pozícióépítés szándékával érdemes elgondolkodni a bevásárláson, hacsak nem olyan eseményről van szó, ami az európai növekedést érdemben fenyegeti.
