Sokat veszít az ország
A konfliktus magyarországi vonatkozásai is súlyosak: az ukrán-magyar vasúti áruforgalom 70 százalékkal esett vissza, míg napjainkra az orosz-magyar irányú forgalom teljesen elkerüli Záhony térséget. Ez súlyos és visszafordíthatatlan folyamatot eredményez: a kelet-nyugati áruforgalom kezeléséből élő cégek bezárhatják kapuikat és akár 3000 munkahely szűnhet meg. Az október 8-9-ei velencei Nemzetközi Közlekedéslogisztikai Konferencia fókuszában az orosz embargó és annak hatásai állnak, a kormányzati, logisztikai és közlekedési szakemberek együttesen keresik a kiutat a konzerválódó hazai piacvesztésből.
Átrendeződik a piac
A most látható tendenciák alapján elmondható, hogy az orosz piac nagyon sok területéről évekre, évtizedekre teljesen kiszorulhatnak az uniós cégek. Az orosz piacon ugyanis elindult egy olyan átrendeződési folyamat, amelynek az eredményeként nagyon sok termékből – főleg a mezőgazdaság területén – önellátókká válnak, vagy más irányból szerzik be.
E mellett a kereskedelmi útvonalak markáns átrendeződése továbbra is folyamatban van: rohamléptekben épülnek ki új útvonalak Kína, a Távol-Kelet más országai és Oroszország között. Többek között ilyen a több mint 6 milliárd dolláros orosz-kínai beruházás, a „Silk Road” projekt, azaz az új Selyemút kiépítése, ami várhatóan 2018-ra befejeződik.
A közlekedési folyosók átrendeződése Európán belül is jól látható: erősödött a Moszkva-Brest-Berlin vonal és nagyot gyengült az Ukrajnán keresztül, Dél Európába tartó áruszállítási folyosók forgalma, a kialakult orosz-ukrán ellentétek miatt.
Alkalmazkodni kell
„Magyarország akkor jár el jól, ha megpróbál minél jobban alkalmazkodni a megváltozott folyamatokhoz, és olyan külkereskedelmi területeket keres, ahol tudja növelni külgazdasági aktivitását. Továbbá ha a belső piacon, az embargó által leginkább sújtotta záhonyi térségben egy területi alapon működő vámszabadterületet hoz létre” – mondta el Fülöp Zsolt, az MLSZKSZ elnöke.
A kérdés jelenleg ugyanis a záhonyi térség túlélése: azaz mi a módja annak, hogy a térségben tevékenykedő, eddig a keleti irányból érkező áruforgalmak kezeléséből élő logisztikai szolgáltatók új megbízásokhoz és piacokhoz jussanak biztosítva ezzel egyrészről a mintegy 3 ezer munkavállaló további foglalkoztatását, a több ezer család megélhetését. Másrészről szükséges felkészíteni a záhonyi térséget a kereskedelmi és logisztikai útvonalak átrendeződéséből eredő új kihívások kezelésére.
Mi lehet a megoldás?
Az MLSZKSZ szerint a záhonyi térség működését lehetőség szerint függetleníteni kell a kelet-nyugat irányú áruforgalomtól. Erre az a megoldás, hogy olyan gazdasági környezetet kell teremteni a térségben, amely vonzza a termelő beruházásokat, mert ha van beruházás és fejlesztés, akkor ahhoz kapcsolódnak logisztikai szolgáltatások és áruforgalmak is. A termelést ellátó áruforgalom pedig sok irányból érkezhet a térségbe. Az MLSZKSZ ezt a vonzó gazdasági környezetet továbbra is egy területi alapon működő vámszabadterület létrehozásában látja, amelynek létrehozását kezdeményezte a Nemzetgazdasági Minisztériumnál.
Ezzel Magyarország árufuvarozási versenyhelyzete jelentősen javulna, mivel a szomszédos országok egyikében sem hoztak eddig még létre ilyen jellegű létesítményt. Csak idő kérdése, hogy ezt mikor teszik meg, mivel mind a szlovákok, mind a románok keresik a megoldást a térségi vasúti árufuvarozás mélyrepülése és a válság elhúzódásából eredő problémákra. Ezért különösen fontos lenne a vámszabadterület engedélyezési folyamat Kormány általi felgyorsítása, mert e nélkül könnyen elveszítheti az ország ezt a most még meglevő előnyét is.
