Ezek a fő szabályok
A vállalaton belüli áthelyezés céljából kiadott tartózkodási (Intra-Corporate Transfer, ICT) engedélyt az Európai Unió területén kívüli cégek vezető állású munkavállalói, szakértői, illetve diplomás gyakornokai igényelhetik, amennyiben az adott vállalatcsoport valamely EU-tagállamban letelepedett tagjához helyezik át őket. Az ICT engedéllyel rendelkező külföldiek mobilitási engedélyt igényelhetnek, hogy egy, vagy akár több, valamely uniós tagállamban működő leányvállalatnál végezzenek munkát.
A magyarországi ICT engedély kérelmezéséhez a külföldi munkavállalót foglalkoztató cégnek igazolnia kell, hogy az EU területén megvalósuló, vállalaton belüli áthelyezés során a munkatárs a legtöbb időt Magyarországon dolgozza le.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”96″]
Az engedély megszerzéséhez a vezető állású munkavállalónak vagy szakértőnek legalább három, de legfeljebb 12 hónapos, míg a gyakornokoknak legalább három, legfeljebb hathónapos folyamatos munkaviszonnyal kell rendelkezniük az adott cégcsoportnál.
„Nem kaphat ICT engedélyt az a dolgozó, aki munkaerő-közvetítő, illetve -kölcsönző megbízásából végez munkát egy vállalatnál. A hatóság emellett köteles megtagadni az engedély kiadását akkor is, ha a fogadó szervezetet kizárólag abból a célból hozták létre, hogy a vállalaton belüli áthelyezéseket elősegítse” – mondta dr. Ganzenmüller-Nagy Éva, a Baker&McKenzie szakértője.
Figyelni kell az időre
Egy adott tagállamban kapott ICT engedély birtokában a munkavállaló bármely, 180 napos időszakon belül legfeljebb 90 napig jogosult az Európai Unió többi tagállamának területén szabadon mozogni; Magyarországon a vállalkozáson, illetve a vállalkozáscsoporton belül munkát is végezhet. Ha ennél tovább kíván itt tartózkodni, akkor Magyarországon hosszú távú mobilitási engedélyt kell kérnie.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Az ICT engedély érvényességi ideje az áthelyezés időtartamának megfelelő időszak, de vezető állású munkavállalók és szakértők esetén legfeljebb három, gyakornokok esetén pedig maximum egy év.
Melyik a hatékonyabb?
Jelentős könnyítést jelenthet az EU-n kívüli munkavállalók számára az új engedélytípus. Kérdéses azonban, hogy az ICT, illetve a hosszú távú mobilitási engedély hatékonyabb megoldás-e ahhoz képest, mint ha két külön engedélyt kellene beszerezni különböző EU-tagállamokban. Az ICT-kérelem benyújtásakor ugyanis a kérelmezőknek többek között igazolniuk kell szakértői tapasztalatukat, tudásukat, vezetői beosztásukat és azt, hogy egy vállalatcsoporton belül mozognak, illetve hogy az igazgatóság, a tulajdonosi kör felügyelete mellett látják el a tevékenységüket. Ez sokszor nem egyszerű feladat – hívja fel a figyelmet a szakértő.
A hosszú távú mobilitási engedély esetén nem kell igazolni a szakmai képesítést és tapasztalatot, valamint azt sem, hogy a munkaviszony bizonyos időtartamig fennáll, így ennek megszerzése egyszerűbbnek tűnik.
„Arra a kérdésre, hogy mennyire lesz népszerű ez az engedélytípus, nem lehet csak a magyar jog szempontjából válaszolni, hiszen a tagállamok az ICT, illetve a hosszú távú mobilitási engedélyre az irányelv keretein belül eltérő szabályokat határozhatnak meg, és így előfordulhat, hogy egy tagállamban kevesebb adminisztratív terhet jelent majd egy ilyen engedély beszerzése” – tette hozzá a szakértő.
