Adókedvezmény=/=támogatás?
A javaslat alapján támogatásnak minősül a közbeszerzés teljesítéséhez az ajánlatkérőnek adott pénz vagy juttatás. Ebbe azonban nem tartozik bele az adókedvezmény, a kezességvállalás, illetve az adózó a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvényben meghatározott célra nyújtott támogatása, valamint az adózó a társasági adóról (tao) és az osztalékadóról szóló törvényben meghatározott kedvezményezett célra történő felajánlása.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”103″]
Szilágyi György (Jobbik) azt mondta, aggályos, hogy az adókedvezmény nem minősül támogatásnak. Szerinte ez visszaélésekre ad lehetőséget. Elmondta, a tao jelentős szerepet kapott az elmúlt hat évben a kormány gazdaságpolitikájában. Ráadásul a titkosítás miatt már azt sem lehet megtudni, a cégek mire fordítják a tao-t – közölte.
Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára válaszában azt hozta példaként, hogy a magánszemélyek adójuk egy százalékát felajánlhatják alapítványoknak, de emiatt nem kell közbeszerzést kiírni. Hozzátette: most csak annyit tesznek, hogy kiegészítik a rendelkezést a tao-ból származó forrásokkal. Nincs különbség a szja 1 százaléka és a tao-pénzek között – hangoztatta.
Még több lehet az alvállalkozó
A törvényalkotási bizottság emellett jóváhagyta a gazdasági bizottság azon javaslatát, miszerint minden év március 31-ig a kormánynak a Magyar Közlönyben nyilvánosságra kell hoznia az összes előző évi egyedi döntés alapján adott közbeszerzési felmentést.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Elfogadták azt a módosítást is, miszerint építési beruházás esetén az alvállalkozói teljesítés összesített aránya nem haladhatja meg a szerződés értékének 65 százalékát. Ennek indoka az, hogy a vállalkozások visszajelzése szerint az 50 százalékos alvállalkozásra vonatkozó korlátozás hátrányos, mert az építőipari piacon nagy számban működnek a munkák egy-egy részére szakosodott kisvállalkozások, amelyek tipikusan alvállalkozóként működnek közre.
Perrendtartás és tisztviselők
A közigazgatási perrendtartásról szóló törvénybe a törvényalkotási bizottság javaslatára bekerülne egy olyan szabály, miszerint pénzbírság ismételt kiszabásakor a bíróság az ismételt bírságolás helyett a közigazgatási szerv vezetőjét sújthatja pénzbírsággal. Az egyik módosító javaslat pontosította azt, milyen esetekben nincs lehetőség közigazgatási jogvitára: nem lehet a kormányzati tevékenységgel, így különösen a honvédelemmel, az idegenrendészettel és a külügyekkel kapcsolatban ilyet indítani.
A bizottság tárgyalta a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény, valamint a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló törvény javasolt módosítását is. Kormánypárti kezdeményezésre elfogadtak egy olyan módosító indítványt, amely alapján a diplomáciai pálya részét képező társasági eseményeken, fogadásokon, vacsorákon, kulturális és egyéb rendezvényeken való részvétel nem minősül túlmunkának, így azért a diplomatáknak szabadidő vagy azt kiváltó anyagi juttatás nem jár.
