A világ globális gondjai aggasztóak. Ám az utóbbi időben sűrűsödnek a geopolitikai, geogazdasági problémák is, amelyeket ha nem old meg viszonylag belátható időn belül a világ, újabb súlyos, akár világméretű krízissé is gyűrűzhetnek.
Nem sikerült megtörni a moszkvai medvét
Az ukránok energetikai gondjai nem új keletűek. 2013 óta látni lehet, hogy a nyílt katonai konfliktust, hovatovább háborúskodást Oroszország és Ukrajna között a gazdasági hadviselés váltja majd fel. A világ nagyhatalmai vállalták a gazdasági konfliktust, amely úgy tűnik, egyelőre nem hozta meg a várt eredményt. Jóllehet Oroszország gazdaságát alaposan megviselték a gazdasági szankciók, a korlátozások, a moszkvai medvét nem sikerült megtörni, változatlanul acsarog, s azt sugallja akármikor hajlandó vállalni a további fegyveres konfliktust is.
Ráadásul az is kétséges, hogy a nyugati államok kifárasztás taktikája ezúttal bejön-e. A versenyfutás ugyanis nem biztos, hogy számukra dől el kedvezően. Oroszországnak változatlanul akadnak barátai partnerei Keleten, amelyek képesek felvenni exportra szánt energiahordozóinak jelentős részét. Másfelől a gazdasági szankciók már most számos nyugat-európai, az orosz piacon érdekelt, nagyvállaltnak okoztak euróban mérve milliós, milliárdos veszteségeket.
Az energiafrontra terelődött háborúskodás azonban további komoly gondokat is felvet. Mint arról a Tőzsdefórum is beszámolt, ahhoz, hogy az ősz-téli időszakban ne legyen fennakadás az ukrán belföldi ellátásban és télen az Európába irányuló orosz földgáz tranzitjában, megközelítőleg 19 milliárd köbméter földgázt kell tartalékolnia Ukrajnának föld alatti tározóiban. Szeptember elején a tározókban 14,5 milliárd köbméter, augusztus 24-én 14 milliárd köbméter földgáz volt.
Ukrajna hiánnyal küzd, de nem marad gáz nélkül
A közhiedelemmel ellentétben az orosz szállítások megszakadása után Ukrajna nem marad gáz nélkül. Az E.On információi szerint Ukrajna gázszükségletének 46 százalékát fedezték importból tavaly, míg az előző évben 55 százalékát. Az Oroszországból importált földgáz mennyisége tavaly 43,8 százalékkal 14,5 milliárd köbméterre csökkent, míg a más európai országokból beszerzett gáz mennyisége 240 százalékkal 5 milliárd köbméterre emelkedett.
Figyelemreméltó adatokat közölt az ukrán állami gázvállalat, a Naftohaz. Ukrajnában tavaly 42,6 milliárd köbméterre csökkent a felhasznált gáz mennyisége, ami 16 százalékkal kevesebb a 2013-as fogyasztásnál. A legnagyobb mértékben az ipari vállalatoknál esett a gázfogyasztás: 22 százalékkal 15,7 milliárd köbméterre. A lakossági gázfogyasztás 10 százalékkal 15,1 milliárd köbméterre, a hőerőművek felhasználása pedig 16 százalékkal 7 milliárd köbméterre csökkent. Ezek az adatok 2013-ra (1,7 milliárd köbméter), illetve 2014 első két hónapjára (0,5 milliárd köbméter) még a Krím-félsziget gázfogyasztását is tartalmazzák. Ezeket leszámítva Ukrajnában 14 százalékkal csökkent a felhasznált gáz mennyisége, ezen belül az iparban 15 százalékkal, a lakosság körében pedig hét százalékkal.
A további kérdés az, mi történik gázhiány estén Ukrajnában? Kinek a számára tárolja ki meglévő készleteit Ukrajna, nyíltan megfogalmazva a kérdést, teljesíti-e tranzit kötelezettségét Európa felé. Márpedig az Ókontinens számára ez az egyik legfontosabb gázsztráda, amely segítségével hozzájuthat szükségleteihez.
Továbbra is menetel az Iszlám Állam
Az idei esztendő legsúlyosabb geopolitikai, s egyben gazdasági, mi több háborús konfliktusává nőtte ki magát az Iszlám Állam terroristáinak előretörése a Közel-Keleten, s immár Észak-Afrika egyes részein is. Olyan tűzfészek alakult itt ki, amely kezelése elől mind a mai napig a homokba dugja a fejét a fejlett világ. Újabban a britek, de egyes francia politikusok is jelezték, készek katonai akciókra a térségben. Sőt legújabban az orosz elnök is szolidaritásáról biztosította a szír elnököt, s hangoztatta, katona segítséget is nyújtanak.
Az viszont az elmúlt időszakban bebizonyosodott: a jelenlegi katonai akciók kudarcot vallottak. Az Iszlám Államot nem sikerült megfékezni, a terroristák változatlanul menetelnek. Arról nem is beszélve, hogy a környező államok – hírek szerint – a többi között Törökország, Szaud-Arábia a háborút saját belső ellenzékének letörésére használja fel.
A fő kérdés, amely megválaszolásra vár az, miből sikerül az iszlám államnak finanszíroznia az immár huzamos ideje tartó háborút? Él egy olyan tévhit, hogy a terrorszervezet nem csak rombol, hanem a kikiáltott kalifátusa terültén szervez és épít is, egyebek között adókat is beszed. Jóllehet ebben van parányi igazság, mindazonáltal az is egyértelmű, hogy nem ebből az aprópénzből telik a háborúra.
Az Iszlám Állam terroristái a legkorszerűbb, a helyhez alkalmas fegyverekkel vannak felszerelve, jó az egyéb hadifelszerelésük, az ellátásuk, megoldott az utánpótlásuk. Korábban felhívtuk a figyelmet: Tessenek csak megnézni a képeket! Megtekinteni a rakéták kilövésére alkalmas autók, a szállítójárművek, a hadifelszerelések és egyebek márkáit! Kik szállítják ezeket az eszközöket a terroristáknak. Titkosszolgálati eszközökkel hadakozni, sivatagot bombázni, bizonyosan kell… Fegyvereket, hadi felszereléseket és egyebeket szállítani talán mégsem annyira kellene.
Vita helyet egyezség kellene menekült kérdésben
Sok minden szempontból jó lenne megszívlelni ezt. Különösen azért, mivel a további s egyben Európa számára a legjelentősebb geopolitikai, illetve geogazdasági gond már elérkezett, itt van a határokon belül. Ez pedig a menekült áradat kezelésének a kérdése. A Közel-Keleten már dúl a háború. Százezrek menekülnek. Csak a bennünket érintő kérdésekről annyit: összességében azt sem ismerjük pontosan ki és honnan érkezik hozzánk. Ki megy tovább innen a nálunk fejlettebb országokba? A pontatlan regisztárció, vagy annak elmaradása súlyos következményekkel járhat. Mert e sorok írója bizonyos abban, hogy a menekültek kilencvenkilenc százaléka elesett elűzött, szerencsétlen ember. Ott van azonban az egy százalék, amely a későbbiekben még beláthatatlan gondokat okozhat.
A menekültek nem tegnap óta érkeznek Európába. Az Ókontinens vezetői, bele értve magunkat is, mint az Unió tagját elkéstünk a kérdés kezelésével. A vita helyett ezért kellene inkább összefognunk. A menekült ügy nem lehet pénz kérdés. Gondoljunk csak bele! A görög rendezésre már több mint háromszázmilliárd eurót teremtett elő az EU. A migrációs problematika rendezése sürgető, ott azokon a terülteken ahonnan menekülnek az emberek, s itt, ahová érkeztek. Halaszthatatlan, mielőtt a menekültekkel a közel-keleti terrorizmus onnan exportálódik, vagy innen nézve importálódik Európa államaiba. A terrorizmus export-import immár valós veszély.
A geopolitikai problémák sajátossága, hogy adott esetben akár világméretű krízissé is válhatnak. Ráadásul az említettek szinte mindegyikében ott van a háborús veszély is.
