Nagy-Britannia sikeressége a tét
David Cameron, aki szerdán számolt be az alsóházi képviselőknek az Európai Tanács elnöke, Donald Tusk által előző nap Brüsszelben ismertetett reformtervezetről, kijelentette: számos részlet még kidolgozásra vár, és „intenzív tárgyalásokat” kell tartani a 27 EU-társállammal az egyezség elfogadtatása végett.
Cameron közölte: nem állítja, hogy Nagy-Britannia – a világ ötödik legnagyobb gazdasága – nem maradhatna talpon az Európai Unión kívül, a kérdés azonban nem ez. A kérdés az, hogy Nagy-Britannia miként lehet a legsikeresebb, miként teremtheti meg a lehető legtöbb munkahelyet, miként tudja a legnagyobb befolyást gyakorolni azokra a globális folyamatokra, amelyek saját sorsára is hatással vannak, és miként gondoskodhat a legjobban biztonságáról.
A brit kormányfő meggyőződése szerint Nagy-Britannia ezekre a kérdésekre a megreformált Európai Unión belül találhatja meg a legjobb válaszokat.
Megismételte ugyanakkor azt a már többször hangoztatott álláspontját, hogy ha a London által igényelt EU-reformokról nem sikerül egyezségre jutni, arra az esetre ő semmit nem zár ki a brit EU-tagság jövőjével kapcsolatban.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Nem akarnak teljes integrációt
Cameron közölte, hogy Nagy-Britannia az európai integráció azon elemeiből kíván részesedni, amelyek megfelelőek számára, a többiből nem. Kijelentette továbbá, hogy London részese kíván lenni az egységes piacnak, az EU-n belüli szabad mozgás rendszerének, ám garanciákat akar arra, hogy soha nem kell csatlakoznia az euróövezethez, sem a schengeni rendszerhez, soha nem kíván részt vállalni egy EU-szintű közös fegyveres erő kialakításában, sem bajba kerülő euróövezeti országok pénzügyi kisegítésében, és soha nem akar részese lenni egy „európai szuperállamnak”.
Népszavazás akár már júniusban
Nagy-Britanniában 2017 végéig népszavazást tartanak a brit EU-tagság jövőjéről, de London a referendum előtt át akarja alakítani viszonyrendszerét az Európai Unióval, és reformokat kíván elérni a döntéshozatali, szabályozási mechanizmusokban. E folyamat sarkalatos horderejű mozzanata volt az Európai Tanács elnöke által kedden Brüsszelben ismertetett átfogó tervezet közzététele. A csomag egyebek mellett változtatásokat javasol a külföldi EU-munkavállalók szociális ellátásának szabályozásában, és megtiltana mindenféle diszkriminációt az Európai Unióban honos természetes és jogi személyekkel szemben annak alapján, hogy országuk csatlakozott-e az euróövezethez, vagy sem.
A külföldi EU-munkavállalók szociális ellátási szabályainak szigorítása mellett ez volt London egyik legsarkalatosabb követelése.
A népszavazás időpontja hivatalosan még nem ismert, de egybehangzó sajtóértesülések szerint ha a tervezetről sikerül egyezségre jutni a február 18-án kezdődő EU-csúcson, akkor a brit kormány a referendumot akár júniusra is kiírhatja.
