Carmen Lamela bíró határozatában három napon belül összesen 6,2 millió euró (1,9 milliárd forint) letétbe helyezésére kötelezte az érintetteket, az október 1-jei, illegálisan megrendezett függetlenségi népszavazás költségeire költött közpénz fedezeteként.
Amennyiben az idézésnek nem tesznek eleget, a bíróság elrendelheti hatósági előállításukat.
Ezekkel vádolják őket
José Manuel Maza spanyol állami főügyész hétfőn kezdeményezte büntetőeljárás megindítását lázadás, zendülés, hűtlen kezelés és egyéb bűncselekmények miatt a volt katalán kormány, valamint a katalán parlament elnökségének tagjai ellen.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”117″]
„Döntéseikkel és tetteikkel az elmúlt két év során intézményi válságot idéztek elő, amely a függetlenség egyoldalú kinyilvánításában tetőzött, az alkotmány teljes semmibevételével, október 27-én” – hangsúlyozta a főügyész.
A feloszlatott katalán parlament hat elnökségi tagjai szintén csütörtökre és péntekre kapott idézést a legfelsőbb bíróságtól. Mivel ők a december 21-i előrehozott katalán parlamenti választásokig formálisan hivatalban maradnak, így az eljárást más bíróság folytatja mint a leváltott kormánytagok esetében.
Ez történt a héten
Carles Puigdemont és volt kormányának öt tanácsosa hétfőn Brüsszelbe utazott, ahol kedden sajtótájékoztatót tartottak.
A leváltott elnök elmondta, hogy nem kérnek politikai menedékjogot Belgiumban. „Azért jöttünk ide, hogy elkerüljük a konfrontációt, amelyre talán sor került volna, ha Barcelonában maradunk” – fogalmazott Puigdemont, hangsúlyozva, hogy azonnal vissza fognak térni Katalóniába, amint „világos biztosítékokat” kapnak a spanyol hatóságoktól a „tisztességes eljárásra” és az „igazságos bánásmódra”.
A spanyol sajtó úgy tudja, hogy a tanácsosok közül ketten már visszaindultak Spanyolországba Belgiumból.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Pacifikálódik a helyzet?
Az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója szerint Katalóniában kezd pacifikálódni a helyzet, a dolgok kezdenek visszatérni békés kerékvágásba.
Kovács István az M1 aktuális csatorna kedd esti műsorában azt mondta: sokan azt hiszik, hogy Katalónia egységes és mindenki forrong, ehhez képest a hétvégén egyetlen tüntetést szerveztek, azt is az egységpártiak.
A szakértő kitért arra is, hogy Katalónia többsége hagyományosan nem függetlenségpárti. Egy friss közvélemény-kutatásban is nagyjából 30 százalék támogatta az elszakadást – jegyezte meg.
Kovács István szerint politikailag sokkal aktívabbak az egységpártiak. Most mindenki várja a december 21-i választásokat, amelyen a szakadár pártok is indulni fognak.
Az Alapjogokért Központ vezetőjét arról is kérdezték, hogy Carles Puigdemont leváltott katalán elnök kedden kijelentette: nem kér politikai menedékjogot Belgiumban. Kovács István azt mondta: nem hiszi, hogy bármelyik uniós tagállam menekültstátuszt garantálna a katalán vezetőknek.
Ugyanis – mint kifejtette – a katalán függetlenséggel kapcsolatos lépéseket továbbra is spanyol belügynek tekintik. Ráadásul olyan spanyol állampolgárokról van szó, akik ellen büntetőeljárás van folyamatban, nem jogtalanul üldözik őket, hanem a spanyol alkotmányos jogszabályokkal összhangban lépnek fel ellenük – fejtette ki a szakértő.
Belgium nem kivételezik senkivel, a volt katalán elnökkel sem
Nem a belga kormány meghívására érkezett Carles Puigdemont előző nap Brüsszelbe, a leváltott katalán elnök ugyanolyan elbírálás alá fog esni, mint bármely más uniós állampolgár – írta kedden kiadott közleményében Charles Michel belga kormányfő.
