Lépett a jegybank
A nemzetközi bankközi piacon egy dollárért 2,7551 lírát kértek péntek délelőtt, azaz napi szinten 0,76 százalékkal, a hétfői nyitáshoz képest pedig több mint 3,6 százalékkal drágult az amerikai deviza.
A török jegybank pénteken több döntést is hozott, hogy támogassa a hazai fizetőeszköz árfolyamát: a kereskedelmi bankok dollárban elhelyezett egyhetes betéteire július 27-től az eddigi 3,5 százalék helyett csak 3,0 százalékos kamatot fizet, ugyanakkor a kereskedelmi bankok kötelező devizatartalékai után fizetendő kamatlábat 0,15 százalékról 0,21 százalékra emelte. A központi bank egyúttal jelezte, hogy ezentúl naponta fogja kiigazítani a devizabetéti kamatokat.
Kis erősödés
A „globális és helyi fejleményekkel” indokolt döntés bejelentése után a líra átmenetileg erősödött, és az irányadó tőzsdeindex is emelkedett. Az isztambuli tőzsde irányadó indexe, a BIST 100 enyhén, 0,59 százalékkal nőtt és 78 801,56 ponton zárt, de a hétfői nyitószintjéhez képest 4,85 százalékos mínuszban állt. Egy dollárért 2,7471 lírát kértek délután, ami napi szinten 0,44 százalékos erősödést jelent a dollár javára.
Bankárok szerint a jegybank döntései önmagukban nem elégségesek az eladási hullám megfékezéséhez, de fontos, hogy a jegybank jelezte, kész intézkedéseket tenni a líra védelmében.
Harcban az Iszlám Állammal
Török harci gépek légicsapásokat mértek az Iszlám Állam nevű dzsihadista terrorszervezet szíriai állásaira péntek hajnalban, a török biztonsági erők pedig csaknem 300 embert vettek őrizetbe 13 tartományban. Mindez azt jelzi, hogy a török kormány valószínűleg feladta a vonakodást, és vállalja az élharcos szerepet a dzsihadisták elleni küzdelemben. Az utolsó lökést ehhez az adhatta meg, hogy a Törökország délkeleti részén fekvő Suruc városban hétfőn feltehetően az Iszlám Állam öngyilkos merénylője felrobbantotta magát, és 32 embert rántott magával a halálba.
A geopolitikai kockázatok kiszélesedésével párhuzamosan növekedett a kormányalakítási tárgyalásokat övező belpolitikai bizonytalanság, ami fokozta az árak kilengését a pénzpiacokon. A 13 éve kormányzó iszlamista-konzervatív Igazság és Fejlődés Pártja (AKP), amely a június 6-án tartott parlamenti választás eredményeként elveszítette abszolút többségét, jelenleg a legnagyobb ellenzéki párttal, a voksok 25 százalékát begyűjtő Köztársasági Néppárttal (CHP) folytat koalíciós tárgyalásokat. Ha augusztusig nem sikerül dűlőre jutniuk, előrehozott választásokat tarthatnak.
