Heteken belül
A tábornok becslései szerint néhány héten belül megkezdődhet a csapatbővítés. „Nekünk most az a fontos, hogy erőt mutathassunk fel a tálibokkal szembeni a harcokban” – szögezte le.
Joseph Votel tábornok James Mattis védelmi miniszter társaságában úton van Irakból Szaúd-Arábiába és a repülőn fejtette ki véleményét a delegációt kísérő újságíróknak.
James Mattis – aki bagdadi vizitje előtt Jordániában tárgyalt – elmondta a sajtókíséretnek, hogy „felhatalmazást kapott a csapatnövelésre”.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Hozzáfűzte: már fel is kérte Joseph Dunford tábornokot, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnökét, hogy tegye meg a szükséges előkészületeket a stratégia végrehajtásához.
A részletekre még várni kell
A miniszter azonban az újságírók kitartó kérdéseire sem volt hajlandó részletekbe bocsátkozni a csapatnövelés mértékéről.
„Inkább nem mondok számokat, mert aztán később módosítanom kell” – mondta a tárcavezető, majd hozzátette: „előbb nézzük meg a hadsereg által készített terveket!”
„Kijelöltük a stratégiai célokat, most egyeztetni kell a részleteket s majd amikor ezt áttekintem, utána megnézem, hogy jelenleg hány emberünk is van a helyszínen” – magyarázta.
„Mindezt összevetem az új stratégiával, és majd akkor meglátjuk, hogy hány főre lesz szükség a csapatnöveléshez” – tette hozzá.
Donald Trump amerikai elnök hétfőn este az arlingtoni Fort Myer katonai támaszponton elmondott beszédében fejtette ki kormányzata új afganisztáni és tágabb dél-ázsiai stratégiáját. A beszédben Trump nem említett konkrétumokat a csapatnövelésről.
A körülményekhez igazodnak
Az amerikai diplomácia irányítója a sajtótájékoztató kezdetén Afganisztánról szólt, s megismételte a Donald Trump elnök hétfői beszédében elhangzottakat: az amerikai kormányzat nem tetszőleges határidőkhöz, hanem a helyszínen tapasztalható körülményekhez igazítja diplomáciáját.
Rex Tillerson hangsúlyozta, hogy Washington a korrupcióellenes küzdelemre is összpontosít majd Afganisztánban, különös figyelemmel a segélyek és adományok körüli korrupciógyanús ügyletekre.
Washington az afgán helyzet rendezéséhez Pakisztán és India közreműködését is igénybe veszi – mondta Tillerson.
Közölte azt is, hogy az amerikai kormányzat egyeztetéseket folytatott Kínával, Oroszországgal és az Arab-öböl menti államokkal arról, milyen szerepet vállalhatnak majd Afganisztánban.
Változtatást várnak
Tillerson leszögezte, hogy Iszlámábádnak feltétlenül változtatnia kell az Afganisztánnal folytatott politikáján, valamint azon, hogy menedéket nyújt terrorszervezeteknek, amelyek terrorakciókat tervelnek ki és hajtanak végre amerikai polgárok és amerikai érdekeltségek ellen.
„Az Egyesült Államok bizalma fogytán van” – fogalmazott, és kifejtette, hogy Washington csökkentheti az országnak nyújtott segélyeket és katonai támogatást.
Az egyik újságíró felvetésére, miszerint e döntéssel az amerikai kormány destabilizálhatja Pakisztánt, Tillerson elismerte, hogy ennek megvan a kockázata, de megismételte, hogy Washington mindenképpen feltételekhez köti majd a további támogatást.
E feltételeket, és általában Washington elvárásait, hamarosan megtárgyalják a pakisztáni vezetéssel – szögezte le.
Korea már nem provokál?
A miniszter üdvözölte, hogy Észak-Korea az ENSZ-szankciókról szóló döntés óta visszafogottságot tanúsít. „Nem volt rakétakísérlet vagy provokatív cselekedet Észak-Korea részéről az ENSZ Biztonsági Tanács határozatának egyhangú elfogadása óta” – fogalmazott.
Reményét fejezte ki, hogy ez csak az első jel – amelyre az amerikai kormány várt -, és Phenjan kész lesz a feszültség csökkentésére.
„S talán a közeli jövőben némi párbeszéd is megindulhat közöttünk” – mondta.
