A megegyezés megszületett, ha a felek betartják az egyezséget, Dél-Kelet-Ukrajnában vasárnaptól elhallgatnak a fegyverek. Ezzel egy időben létrejön egy úgynevezett puffer övezet, amely elválasztja egymástól a szemben álló feleket, s ezzel elejét veszi provokációk, újabb konfliktusok kialakulásának. A nemzetközi közvélemény érezhetően megnyugodott, még akkor is, ha a megegyezés tényét beárnyékolta, hogy még csütörtökön is kemény harcok folytak Ukrajnában.
Kinyilvánították: csak békés úton oldható meg a konfliktus
A megegyezés legalább két szempontból is fontos eredménynek tekinthető. Elsősorban azért, mert rámutat arra, hogy a huszonegyedik század Európájában csupán tárgyalásokkal, kompromisszumokkal lehet rendezni problémákat. Az Ókontinens két vezető országának, Németországnak és Franciaországnak két tekintélyes vezetője nem véletlenül fáradozott azon, hogy az érintettek megtegyék az első lépéseket a megoldás irányában.
Az állami vezetők által aláírt ,,papíron” vajmi kevés részlet található. Mégis fontos annak kinyilvánítása – s ez a másik alapvető fontosságú dolog -, hogy a konfliktus megoldása csak békés eszközökkel lehetséges. Ezt hangsúlyozta a csúcstalálkozó után Angela Merkel német kancellár is, mondván: ,,még sok tennivalónk van a végső rendezésig, amire ez a megállapodás egy halvány reménysugár”.
A megállapodással egyidejűleg egyezség született a kijevi ukrán kormányzat és az oroszbarát szeparatisták között is. A tizenhárom pontos dokumentumban Kijev egy fajta önállóságot garantálna az oroszbarát területeknek. A szeparatisták is vállalják, hogy a demarkációs vonaltól ötven kilométerre visszavonják a nehéz fegyvereiket. Ugyanezt ígérte meg az ukrán elnök, Petro Porosenko is.
A tárgyalások idején folytatódtak a harcok Mariupolnál
Az egyezség egyelőre nagyon ,,törékeny”. A tárgyalások idején fellángoltak a harcok Kelet-Ukrajnában. Mariupol városához közel offenzívát indítottak a híradások szerint az oroszbarát csapatok. Rakéta támadás is érte a várost. Ezt jelentette a helyi média. Megfigyelők attól tartanak, hogy a fegyverszünet kezdetéig a harcoló felek még újabb pozíciókat próbálnak szerezni.
Mi következik ezután? Ez meglehetősen kérdéses. Angela Merkel és Francois Hollande Minszkből Brüsszelbe utazott tovább az Európai Unió állam- és kormányfőinek tanácskozása, ahol várhatóan ezekről a kérdésekről tanácskozik majd az európai vezetőkkel. Az Európai Unió az orosz-ukrán válság kérdésében meglehetősen egyértelmű, markáns álláspontot képviselt. Nevezetesen azt, hogy egyszerre kíván szankciókkal fellépni az ukrajnai oroszbarát szeparatisták és az orosz politikusok ellen.
Az unió nem csak a politikai személyiségek ellen kívánt fellépni a csúcstalálkozó előtt. Kilátásba helyezett újabb gazdasági szankciókat is arra az esetre, ha nem jön létre megegyezés. Angela Merkel és Francois Hollande, valamint az unió vezetőinek tanácskozásán az is kiderül, folytatódik-e, vagy enyhül a gazdasági háborúskodás az Európai Unió és Oroszország között.
Az európai államok és vállalatok is sokat veszítenek
Ez utóbbi azért is fontos kérdés, mivel Európában erősödnek azok a hangok, amelyek úgy érvelnek, a gazdasági háborúskodásnak nem csupán az oroszok, hanem az európai államok is a vesztesei. Tény, hogy az orosz gazdaság, a pénzügyi rendszer, az orosz fizetőeszköz súlyos veszteségeket könyvelt el az utóbbi egy esztendőben, amit súlyosbított a megzuhant kőolaj ár. Miként az is a valós helyzet része, hogy az orosz piacon jelen lévő német, francia, brit és más vállalatok is immár eurómilliárdokban számolják a veszteségeiket.
