Nincs pénze a tározók feltöltésére
Vasárnap vált ismertté, hogy amikor Ankarában a G20-ak pénzügyminisztereinek és jegybanki vezetőinek szombaton záródott kétnapos ülése idején külön tárgyaltak a G7-ek csoportjához tartozó pénzügyminiszterek, erre a megbeszélésre meghívták az ukrán pénzügyek irányítóját is. Natalija Jareszko akkor azzal a kéréssel fordult a G7-ek pénzügyminisztereihez, hogy pénzzel támogassák Ukrajna orosz gázvásárlását a téli időszakra.
Ahhoz, hogy az ősz-téli időszakban ne legyen fennakadás az ukrán belföldi ellátásban és télen az Európába irányuló orosz földgáz tranzitjában, megközelítőleg 19 milliárd köbméter földgázt kell tartalékolnia Ukrajnának földalatti tározóiban. Szeptember elején a tározókban 14,5 milliárd köbméter, augusztus 24-én 14 milliárd köbméter földgáz volt.
Ukrajnának több mint 1 milliárd dollárt kell költenie tározóinak a feltöltésére, és ezt az összeget a nemzetközi pénzügyi intézményektől reméli megkapni Kijev. Ukrajna állítólag egyebek között a Világbanktól és a Nemzetközi Pénzügyi Társaságtól (IFC) is remél pénzt. A tárgyalások azonban elhúzódnak, ezért fordult a G7-ek pénzügyminisztereihez támogatásért az ukrán pénzügyminiszter.
Kétszer is kell kamatot fizetnie
Anton Sziluanov orosz pénzügyminiszter hétfőn azt mondta, hogy Oroszországnak – különösen a mostani helyzetben, amikor korlátozott az orosz cégek hozzáférése a nemzetközi pénzpiacokhoz – égető szüksége van a pénzre, és egyébként is: Kijev az orosz államtól és nem orosz magáncégektől kapta ezt az összeget.
A pénzügyminiszter itt arra célzott, hogy augusztus közepén külföldi magánhitelezők az ukrán tartozás húsz százalékát elengedték, 3,6 milliárd dollárral csökkentették. A fennmaradó 14,4 milliárd dollár törlesztési kamata 7,75 százalékra emelkedik, de a törlesztést 2019-ig felfüggesztették. Ukrajna 2013. december 17-én kötött pénzügyi támogatási megállapodást Oroszországgal, amelynek alapján Moszkva 15 milliárd dollár értékben vásárolt volna ukrán kötvényeket.
Az orosz pénzügyminiszter alig egy héttel később, december 23-án jelentette be, hogy Oroszország 3 milliárd dollárnyi ukrán eurókötvényt vásárolt. A kétéves lejáratú adósságpapír kuponja (évenként fizetendő kamata) öt százalék. Tavaly januárban felerősödtek azok a jelzések, hogy Oroszország rövid időn belül ismét ukrán kötvényt vásárol, kétmilliárd dollár értékben. Néhány nappal később Moszkva azonban befagyasztotta a segélyezési folyamatot, miután Kijevben komolyabbakká váltak a kormányellenes tüntetések, amelyek végül kikényszerítették az akkori ukrán vezetők távozását.
Ukrajna eddig mindig időben rendezte féléves kamatfizetési kötelezettségét, tavaly december végén 75,5 millió dollárt utalt át, miután az első fizetési határidőre, 73,33 millió dollárt teljesített június 20-án. Ukrajnának idén is kétszer kell kamatot fizetnie, június 22-én 75 millió dollárt utalt át, és decemberben kell rendeznie az utolsó kamattartozását, amikor a tőketartozást is vissza kell fizetnie.
A szankciók feloldásáért fog szót emelni Hollande
A négy ország külügyminisztere „a következő napokban beszélni fog egymással”, és „azt fogom javasolni, hogy normandiai formában (Franciaország, Németország, Oroszország, Ukrajna) csúcstalálkozót tartsunk Párizsban az ENSZ-közgyűlés előtt, hogy megvizsgáljuk, hol tart a folyamat, és annak érdekében, hogy azt végigvihessük” – mondta a francia államfő az elnöki hivatalban tartott sajtótájékoztatóján. Az ENSZ Közgyűlése a hónap végén kezdődik New Yorkban.
A francia elnök azt is jelezte, hogy a szankciók feloldásáért fog szót emelni, amennyiben Ukrajna decentralizációs folyamata megvalósul.
„Végre kell hajtani a választásokat illető kötelezettségvállalásokat, a decentralizációs alkotmánymódosítást Ukrajna keleti régióiban, és ha a folyamat megtörtént, az (Oroszországot sújtó) szankciók feloldásért fogok szót emelni, mert ezt volt annak a feltétele” – mondta Hollande.
A normandiai négyek néven is emlegetett Ukrajna, Oroszország, Franciaország és Németország vezetőinek együttműködésével február 12-én a fehérorosz fővárosban a kijevi vezetés és a kelet-ukrajnai oroszbarát szakadárok képviselői 13 pontos megállapodást fogadtak el a délkelet-ukrajnai fegyveres konfliktus békés megoldását célzó, előző év őszén aláírt minszki egyezség végrehajtásáról. A megállapodást a szemben álló felek a rendszeres halálos kimenetelű incidensek ellenére alapvetően tiszteletben tartották egészen az utóbbi hetekig, amikor a fegyveres összecsapások ismét hevesebbé váltak. A tavaly áprilisban kirobbant konfliktusban már több mint 6800 ember, köztük több száz civil halt meg.
