A görögöknek fájhat leginkább
A francia kormány rendkívüli ülése előtt az RTL francia rádiónak nyilatkozva Sapin figyelmeztetett, hogy Görögország euróövezeti tagsága forog kockán, és a dél-európai ország szenvedi meg leginkább, ha ki kell lépnie az eurózónából.
Bár ennek lenne bizonyos hatása a perifériás euróövezeti tagállamok kötvényhozamaira, az egységes fizetőeszközt használó blokk jól felkészült a görög válság következményeinek kivédésére. Hangsúlyozta, hogy Franciaországnak egyáltalán nincs félnivalója.
Még van mozgástér
Pierre Moscovici, az Európai Bizottság gazdasági ügyekért felelős tagja ugyancsak az RTL rádiónak nyilatkozva kiemelte, hogy még mindig maradt mozgástér a tárgyalásokra. Úgy fogalmazott, hogy Athén mindössze pár centiméterre állt a hitelezőkkel való megállapodástól, amikor szombaton megszakadtak a tárgyalások Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnöknek a népszavazás kiírásáról szóló bejelentése után.
A biztos szerint a tét immár az, hogy miként győzzék meg a görög kormányt arról, hogy az igen szavazatok leadására buzdítsa a lakosságot. Moscovici közölte, hogy Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke délben új javaslatokkal áll elő a görög válság megoldásának érdekében. Ezt azonban a bizottság cáfolta, és a francia biztos később a Twitteren úgy pontosította nyilatkozatát, miszerint Juncker arról fog beszélni, hogy mik lesznek a következő lépések.
Újabb információkat kaphatunk
A bizottsági elnök 12 óra 45 perckor tart sajtótájékoztatót, amelyen szóvivőjének elmondása szerint a Görögországgal kapcsolatos legutolsó fejleményekről számol be, de új javaslatokat nem jelent be.
Hollande bizakodik
„Franciaország készen áll. A párbeszéd folytatódhat. Szeretném, ha a görögök is úgy döntenének, hogy a tárgyalások folytatódjanak” – mondta Hollande, aki sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy Anthén megszakította a tárgyalásokat, mert – mint fogalmazott – „már nagyon közel voltunk a megállapodáshoz”. Hozzátette: „Ma még mindig megvan a megállapodás lehetősége, de ez holnap már a görögnek a referendumon adott válaszán fog múlni”.
Hollande ugyanakkor a görögök „szuverén döntésének” tartja, hogy az eurózónában maradnak-e vagy sem.
„A görög népnek megvan rá a joga, hogy megmondja, hogyan képzeli a jövőjét” – hangsúlyozta a francia elnök. A július 5-i népszavazás „alapvető tétje az, hogy a görögök az eurózónában akarnak-e maradni vagy megkockáztatják a kilépést” – tette hozzá.
A francia elnök fontosnak tartotta megnyugtatni a hazai közvéleményt az eurózónából való esetleges görög kilépés hatásait illetően.
„A francia gazdaság jelenleg erős, sokkal erősebb, mint négy évvel ezelőtt, ezért nem kell tartania attól, ami történhet” – mondta Hollande.
A görög válaszokra várnak
Günther Oettinger energiaügyi biztos a Handelsblatt című német újságban megjelent nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy Görögország még mindig elfogadhatja az euróövezeti tagságának fenntartását biztosító javaslatokat, de a feltételek újratárgyalásáról szó sem lehet. Hozzátette, hogy „nem jönne el a világvége” akkor sem, ha a görög kormány elutasítja a hitelezők kezdeményezéseit és emiatt az ország az euróövezet elhagyására kényszerül.
A válság kiéleződésének hatására a világ vezető tőzsdéin jelentősen csökkentek az irányadó indexek, az euró árfolyama erőteljesen süllyedt a vezető devizákkal szemben a nemzetközi bankközi piacon, a perifériás euróövezeti tagállamok kötvényhozamai pedig megugrottak.
Megérzik a kötvények is
A görög államkötvények közül a kétéves lejáratúak hozama 11,99 százalékponttal 33,25 százalékra, az ötéveseké 6,25 százalékponttal 21,85 százalékra, a tízéveseké 3,67 százalékponttal 14,54 százalékra emelkedett. A potenciális sebezhető euróövezeti országok közül Olaszország, Spanyolország és Portugália államkötvényeinek hozama is emelkedett: a lejárattól függően délelőtt 11 óra körül az olaszoké 8,8 és 16,6 bázispont, a portugáloké 8,5 és 21,9 bázispont, a spanyoloké pedig 10,6 és 13,9 bázispont közötti mértékben.
A macedónok menekítik a pénzüket
A macedón központi bank vasárnap arra utasította az ország bankjait, hogy vonják ki pénzüket és követeléseiket a görög bankokból és hozzanak „megelőző intézkedéseket” annak érdekében, hogy korlátozzák a tőkekiáramlást a bankpánikkal sújtott Görögországba. A bolgár bankrendszert viszont nem érintik a görög tőkekorlátozások a központi bank közlése szerint.
A macedón jegybank azután jelentette be lépését, hogy Athén közölte: hétfőtől hat munkanapra zárva tartanak a bankok, és tőkekorlátozásokat vezetnek be az országban. A Görögország és a nemzetközi hitelezők közötti tárgyalások megszakadásának hírére a görögök elkezdték pánikszerűen felvenni pénzüket bankautomatákból.
Átmeneti intézkedés
A központi bank szerint az intézkedés időszakos jellegű: csak a jövőbeni tranzakciókra terjed ki, nem érinti a már elindított ügyleteket. A jegybank azzal indokolta a lépést, hogy így elejét veszi egy későbbi, még jelentősebb tőkekiáramlásnak, amely felboríthatná a fizetési mérleg egyensúlyát és megingathatná a pénzügyi rendszer stabilitását.
A görög bankoknak mintegy 20 százalékos részesedésük van a macedón bankrendszerben.
A bolgár központi bank hétfőn azt közölte, hogy az ország bankjainak működőképességét és pénzügyi rendszerének stabilitását nem érintik a görög bankokkal kapcsolatos intézkedések.
A bolgár bankrendszer mintegy 22 százalékának vannak görög részvényesei, ezek a bankok mind jól tőkésítettek és az átlagnál is nagyobb likviditással rendelkeznek. Ugyanakkor a Bulgáriában működő bankoknak nincs görög állampapír-piaci kitettségük és nincsenek követeléseik görög hitelintézetek felé a jegybank által kiadott nyilatkozat szerint.
