Simone Boitelle, az eurócsoport elnökének szóvivője közölte: a megállapodás értelmében felkérik a nemzetközi intézményeket, hogy tárgyaljanak a görög hatóságokkal, és kezdjék el a jelenleg futó nemzetközi hitelprogramban és a görög kormány terveiben is szereplő azonos pontok technikai elemzését.
Egy héttel hosszabbított az EKB
Az egyeztetések célja, hogy megkönnyítsék az euróövezeti pénzügyminiszterek vitáját a jövő héten hétfőn tartandó tanácskozáson, amelyen Görögország és euróövezeti társai, valamint a hitelezői trojka megpróbálnak megállapodásra jutni Görögország jövőbeni pénzügyi támogatásáról. Uniós források hangsúlyozták, hogy a technikai jellegű egyeztetések felvétele nem jelenti azt, hogy bármiféle politikai megállapodásra jutottak volna a majdani tárgyalások tartalmáról.
Eközben az Európai Központi Bank (EKB) úgy döntött, hogy újabb egy héttel meghosszabbítja a sürgősségi likviditási támogatás (Emergency Liquidity Assistance – ELA) igénybevételét a görög pénzintézeteknek. Az EKB egyúttal a múlt héten 60 milliárd euróban meghatározott összeget 5 milliárd euróval 65 milliárd euróra emelte – szivárgott az EKB-hoz közelálló forrásból.
Korrekció a görög piacokon
A bizonytalan kilátások dacára az athéni tőzsde irányadó indexe, az Athex értéke 6,73 százalékkal 846,48 pontra emelkedett csütörtökön, a bankszektor több mint 14 százalékkal erősödött. Az Athex szerdán 4,02 százalékos mínuszban, kedden 7,98 százalékos pluszban, az azt megelőző három kereskedési napon pedig 4,75, 1,97, illetve 3,73 százalékos veszteséggel zárt.
A likviditási problémákkal küzdő görög pénzintézeteknek számára a sürgősségi hitelnyújtás maradt az utolsó lehetőség a tőkebevonásra, miután az EKB február 11-i hatállyal kizárta rendes hitelezési tevékenységéből a görög bankokat.
Elzárták a pénzcsapot
Az Európai Központi Bank kormányzótanácsa február 4-én döntött úgy, hogy a görög bankok február 11-től nem férhetnek hozzá az EKB hiteleihez a bóvli kategóriába sorolt, azaz magas kockázatú görög államkötvények vagy a görög kormány által garantált kötvények felhasználásával. Ezt azzal indokolta, hogy bizonytalanná váltak a Görögország és hitelezői által kötendő következő megállapodás kilátásai.
Az EKB 0,05 százalékos kamattal kínál hitelt, míg a sürgősségi likviditási hitel kamata 1,55 százalék, és az EKB kormányzótanácsa kétharmados többséggel az ELA mechanizmusának alkalmazását fel is függesztheti.
A görög pénzintézetek az athéni kormány rövid futamidejű adósságpapírjainak elsődleges vásárlói. Ha nincs elég forrásuk, a görög állam nem lesz képes finanszírozni önmagát, mert a nemzetközi pénzpiacokon nem tud tőkéhez jutni.
