A lap hétfői számában a szakember kifejtette: már 66 ezer
forintnál is magasabb egy tonna jó minőségű búza ára, a jelenlegi
lisztárak viszont csak 56 ezer forintos búzaárat fedeznek. Mivel
hónapok óta ennél drágább a kenyérgabona, a malmok 7-10 százalékos áremelésre kényszerülnek.
A liszt előállítási költségeiből a búza beszerzési árára 75-80
százalék jut. Áremelés nélkül nem bírná ki az iparág ezt az évet,
ha pedig tovább drágul a búza, április környékén újabb
lisztáremelés következhet – jelezte a szakember.
A tervezett mértékű emelés a malomipar átadási áraiban nem több kilogrammonként 6-7 forintnál – mondta Lakatos Zoltán. Persze a fogyasztói árakban ez ennél nagyobb teher lesz – tette hozzá.
A cégvezető szerint a malomipar alacsony nyereségességének
részben az alacsony kapacitáskihasználtságból eredő árverseny az
oka. Az iparágban az utóbbi években ugyan folytatódott a
koncentráció, de a kapacitáskihasználtság most is körülbelül 50
százalékos.
A jelenlegi piaci helyzet hátterében alapvetően a hazai és az
európai búzatermés áll: a súlyos aszály, majd a tavasz végi, nyár
eleji esős periódus sem a termés mennyiségének, sem a minőségének nem tett jót: a mintegy ötmillió tonnányi magyarországi búzatermésből az étkezési minőség általában szokásos 65-70 százalékos aránya 2020-ban 30 százalék körül volt.
Ez a durván 1,5 millió tonna étkezési minőségű gabona is
elegendő lenne ahhoz, hogy meglegyen a lisztalapanyag, hiszen a
hazai malmoknak 1,2-1,3 millió tonnára van szükségük az őrlésre. Az európai hiány azonban felfokozta az exportkeresletet.
Magyarországról évi mintegy 200 ezer tonna liszt megy exportra,
ebből 150 ezer Romániába.
