Kételyek merültek fel
Lloyd Blankfein csütörtök este megjelent Twitter-üzenetében azt írta: a vállalatvezetőket nagyon aggasztja a Brexit, vagyis Nagy-Britannia kilépése az Európai Unióból. „Vonakodva mondom ezt ki, de sokan szeretnének megerősítő szavazást e hatalmas horderejű és visszafordíthatatlan döntésről. Oly sok minden forog kockán, miért ne lehetne meggyőződni arról, hogy él-e még a konszenzus?” – olvasható a Goldman Sachs jelenleg Londonban tartózkodó vezetőjének Twitter-üzenetében.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”117″]
Blankfein nincs egyedül ezzel a véleményével. A fejlett ipari gazdaságok alkotta Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) nemrégiben Londonban ismertetett éves országjelentésének egyik komoly feltűnést keltő kitétele szerint ha a Brexitről szóló döntést „például egy újabb népszavazás eredményeként” vissza lehetne fordítani, az nagyon kedvező hatást gyakorolna a brit gazdaság növekedési kilátásaira.
A brit EU-tagságról tavaly júniusban tartott népszavazáson a résztvevők szűk, 51,9 százalékos többsége a kilépésre voksolt.
Szoros kapcsolat kell
Az OECD-jelentés szerint ha az Egyesült Királyság valóban kilép az EU-ból, akkor is a lehető legszorosabb kereskedelmi kapcsolatrendszert kell fenntartania az unióval, ellenkező esetben a brit gazdaságnak súlyos növekedési kockázatokkal kellene szembenéznie.
Az OECD modellszámításai szerint ha Londonnak az EU-tagság várható időpontjáig, 2019 márciusáig nem sikerül szabadkereskedelmi megállapodásra jutnia az EU-val, és emiatt az unióval folytatott brit kereskedelemre a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályrendszere lép érvénybe – amely vámjellegű és egyéb akadályok megjelenésével járna a kétoldalú kereskedelemben -, az a brit gazdaság növekedési ütemét már abban az évben 1,5 százalékponttal lassítaná.
Ez akár recessziót is jelenthetne, mivel vannak olyan távlati előrejelzések, amelyek 2019-re 1,5 százaléknál lassabb növekedést valószínűsítenek a brit gazdaságban.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A Brexit növekedési kockázataira nagy londoni elemzőházak is felhívták a figyelmet. A Moody’s Investors Service nemzetközi hitelminősítő Londonban bemutatott legutóbbi átfogó szektorelemzése szerint a brit gazdaság több ágazatát súlyosan érintené, ha a brit EU-tagság megszűnéséig London nem tudna átfogó megállapodásra jutni az Európai Unióval a további kereskedelmi kapcsolatrendszerről. A Moody’s szerint ebben az esetben nem lehet kizárni a recesszió lehetőségét sem.
Elutasító politika
A konzervatív párti brit kormány mindazonáltal mereven elveti az újabb népszavazást az EU-tagságról. Theresa May miniszterelnök a minap a leghallgatottabb londoni kereskedelmi rádió, az LBC interjúműsorában jelentette ki, hogy nem lesz újabb EU-tagsági referendum.
„Végrehajtjuk azt, amire a brit nép szavazott, végrehajtjuk a Brexitet és 2019. március 29-én kilépünk az Európai Unióból” – mondta a rádióműsorban a brit miniszterelnök.
Theresa May idén március 29-én jelentette be a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválását. Ez a cikkely szabályozza – és aktiválásának bejelentése el is indította – a Brexit-folyamatot.
Az 50. cikk értelmében az uniós tagság megszűnik, ha hatályba lép a kilépési szerződés; megállapodás hiányában a kilépési szándék bejelentése után két évvel megszűnik az uniós tagság, de a kilépési tárgyalások az uniós tagállamok konszenzusos döntésével meghosszabbíthatók. A brit kormány a héten bejelentette: törvényben is rögzíteni kívánja az EU-tagság megszűnésének 2019. március 29-i időpontját.
