Majd a bíróság dönt a tisztességtelenségről
A felperes lízingcég keresetében – hasonlóan több más pénzintézethez – az eljárás felfüggesztését kérte, illetve azt, hogy a bíróság forduljon az Alkotmánybírósághoz (Ab) és kezdeményezzen előzetes döntéshozatali eljárást az Európai Unió bíróságánál. Ezt a törvényszék elutasította.
Az alperes magyar állam jogi képviselője hangsúlyozta: álláspontja szerint a felperes keresetét el kell utasítani, ha bármely, a törvényben felsorolt elvnek nem felelnek meg a vizsgált általános szerződési feltételek. Az elvek közül elsődlegesnek nevezte a tételes felsorolást, a felmondási jogot és a szimmetriát.
A felperes keresetében levezette a tisztességtelenség időbeli kereteinek változását is. Előadta: 2009. május 22-én került a Polgári törvénykönyvbe (Ptk.) az érthető és a világos megfogalmazás, így az átláthatóság elve. A magyar állam jogi képviselője szerint a tisztességtelenséget nem a Ptk. alapján kell vizsgálni, annak megállapítása a bíróra hárul. Az átláthatóság része a Ptk.-nak, tartalmi értelmezése a bíróság feladata.
Piaci folyamatokat nem befolyásolhatnak
A referenciakamat meghatározásában is eltért a felperes és az alperes álláspontja. A felperes szerint a CIB referenciakamat piaci folyamatokhoz kötött, azt a bank nem tudja befolyásolni.
Az alperes álláspontja szerint a CIB referenciakamat nem tisztán piaci kamat, hanem a bank saját ára, az tartalmazza az üzemi költségeit is, és a bank jogosult azt meghatározni. Kifejtette: méltánytalan, hogy olyan költségeket érvényesít a bank amire a fogyasztónak nincs ráhatása. A szerződési feltételekben pénzpiaci változásokra, országkockázati felár változásra hivatkozik a pénzintézet, amelyek tartalma azonban nem meghatározható pontosan az alperes szerint.
