Több nyomozást tartottak
Kuperczkó Adrienn közölte: a csalássorozat két irányítója az általuk működtetett cég nevében belföldi megrendelőknek szerzett be nagy értékű mezőgazdasági gépeket, majd azokat papíron egy általuk létrehozott szlovákiai gazdasági társaságnak értékesítették tovább áfamentesen. A szlovák társaság – szintén csak papíron – a traktorokat továbbadta a magyar megrendelőknek, szintén adómentesen.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”96″]
A sajtóreferens kiemelte, hogy a gépek nem hagyták el az országot: az átszámlázásokkal az áfafizetést akarták elkerülni a gyanúsítottak, a fiktív utaztatást szabályosnak tűnő szállítási okmányokkal is alátámasztották. A pénzügyi nyomozók tizenöt helyszínen tartottak házkutatásokat: könyvelési anyagokat, számlákat, szerződések foglaltak le, valamint az akció napján 15 tanút is kihallgattak. A készpénzlefoglalásnak, a nagy értékű ingatlanok és üzletrészek zár alá vételének köszönhetően a félmilliárdos kár teljes mértékben megtérül – mondta Kuperczkó Adrienn A láncolatot irányító két férfi gyanúsítottra akár tíz évig terjedő szabadságvesztést is kiszabhatnak.
Vádat emeltek egy 3,5 milliárd forint adót elcsaló bűnszervezet ellen
A főügyészség a közelmúltban bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt emelt vádat 24 emberrel szemben, akik közül többen egy 2010 és 2013 között működő bűnszervezet tagjai voltak – olvasható a közleményben.
A 244 oldalas vádirat lényege szerint a 49 éves, vecsési elsőrendű vádlott és közvetlen bizalmasai egy strómanokkal működtetett fiktív céghálózatot hoztak létre. Néhány cégnek az volt a szerepe, hogy az Európai Unió területéről nettó áron, készpénzért nagy mennyiségű étolajat és kristálycukrot vegyenek, és hozassanak be az országba. A céghálózat másik része ezeknek az importőr hazai cégeknek biztosított belföldi áfatartalmú számlákat, hogy a külföldről behozott áru belföldi eladása után fizetendő forgalmi adót ellentételezzék, így áfabefizetési kötelezettségüket elkerüljék.
Mint írták, az importőr cégek a behozott áruk áfavonzatát nem vallották be vagy azt valótlan adatokkal tették meg az adóhatóságnál, a cégeket pedig a bűnszervezet néhány havonta – tipikusan az első várható adóhatósági vizsgálat, illetve az első negyedéves áfabevallás előtt – fantomizálták és helyettük újabb, frissen létrehozott cégeket használtak fel a további importhoz.
Komoly céghálót hoztak létre
Az így létrehozott céghálózatnak állandó vevői voltak, akik a bűnszervezet által létrehozott cég- és számlázási konstrukció ismeretében a már „belföldiként” megvásárolt árut továbbértékesítették az azokat kiskereskedelmi forgalomban értékesítő cégeknek. Ügyeltek arra, hogy ezek a cégek már ne tudjanak arról, hogy az áru külföldről származik. Az egész céghálózati konstrukció éppen ezért jött létre – mutattak rá.
A bűnszervezet vezetői azzal, hogy a külföldről nettó áron megvásárolt árut fiktív belföldi beszerzési számlák felhasználásával belföldről beszerzett áruként a piaci ár alatt, de így is nyereségesen továbbértékesítették, a nettó és a bruttó ár közötti árréssel gazdagodtak. Ezzel a magyar költségvetésnek mintegy 3,5 milliárd forint adóbevétel-kiesést okoztak. Az eljárás kiemelt jelentőségű ügyként, soron kívül a Fővárosi Törvényszéken folytatódik – áll a közleményben.
